SzIF Online

Kritika, esszé

Felvenni a ritmust

A nagy nekibuzdulásom azonban rögtön az elején megtorpant, ahogyan úgymond módszertani problémákba ütköztem. A kérdés, hogy meddig terjed egy online folyóirat, kulturális portál, bizonyos megközelítésből értelmetlennek is tűnhet, de mégiscsak ott motoszkált a fejemben, hogy vajon mennyiben érdemes figyelnem a szemlézés alá vont oldalak közösségi média aktivitásait is. Teszem azt, mennyiben határozza meg a mi kis irodalmi életünk online vetületének aktuális mibenlétét egy ügyesen végigvitt twitterkampány, vagy egy-egy igazán kreatív Insta-sztori sorozat?

1132_20190212200949.jpg

 

Tovább

Benned a létra

Az olvasó végigkíséri egy napját, és megpróbál választ találni a kérdésre: mi lehet ez a súlyos teher, amitől nem tud megszabadulni Simon Péter? Bár a szerző késlelteti a válaszadást, hiszen csak a könyv utolsó fejezetében derül ki egyértelműen, miről is van szó, az elejtett információkból már sokkal korábban gyanakodhatunk. A késleltetés szervezi a regény narratíváját, és ehhez társul az olvasó homályban tartásának mechanizmusa is, amely nemcsak fókuszált figyelemre, illetve a hiányok kitöltésének megkísérlésére késztet minket, de az érzékelés működésmódjára is ráirányítja a figyelmet.

1122_20190129174324.jpg

 

Tovább

Az archívum álma II.

A kérdés nyilvánvalóan megválaszolhatatlan a kéznél lévő információkkal, ugyanis a mondat egyértelműen nem arra kérdez rá (bármennyire is kínálkozna ez az értelmezés), hogy ki álmodja azt az álmot, amiben Monica Bellucci felteszi a költői kérdést. (Erre természetesen Gordon Cole lenne a válasz). Ezután, folytatja Cole, Monica elnézett mellette, mire ő követte a nő tekintetét, és hirtelen (emlék-az-álomban) meglátta fiatalkori önmagát

1121_20190126112011.png

 

Tovább

Az archívum álma I.

A képi zaj, a vizuális zavar következménye a figurák és szubjektumok határainak elmosódása, felszámolódása. A Jeffries-jelenet lényegében egy olyan totális elmosódottság felé tart, ahol a kollektív nézés (melynek éppúgy részese a befogadó, mint a film szereplői), a hallucinációban való osztozás felülírja és eltörli egy hagyományos cserefolyamat (adás-kapás) vagy kommunikációs viszony (beszélő-hallgató, címző-címzett) konvencionális modelljét. A videó- és tévé-médium sugározta információ egy informális, vagyis formátlan sokaságot produkál.

1120_20190125115131.jpg

 

Tovább

November-decemberi lapszemle és 2018-as toplista

Visszaugorva az időben a novemberi Alföldre hívnám fel a figyelmet, amely Borbély Szilárd munkásságának és személyének állít emléket, és nem akárhogyan. Ez a lapszám egy meisterwerk, azt kell, hogy mondjam, lássuk, miért. Egyrészt a versblokk szerkesztése abban áll, hogy a borbélyi poétikák felől közelít, amely szerteágazóan összetett, de a felismerhetőség jellemzi. És bár sokan vallják azt, hogy Borbély Szilárd költészete valamilyen módon hatással volt rájuk, a mód, amelyben ez megtörténik, nem könnyen fölfejthető. Teljesen más irányból közelítenek.

1114_20190108102452.jpg

 

Tovább

Vándorló könyvespolc 27.

A regény a sivár, kiüresedett, sablonos hétköznapjairól, a tétlenségéből és a társadalomban elfoglalt pozíciójából fakadó, s az ez iránt érzett mélyről jövő, elfojtott dühéről szól, amely természetfeletti lustasággal párosulva, beteg, gyilkos képzelgésekben és verbális agresszióban tör felszínre. Csillag Lajos regényével ellentétben, ezúttal biztosak lehetünk benne, hogy antihősünk nem fog eszeveszett lövöldözésbe fogni, ő az ezredfordulós generáció -2.0. egyik ritka, védett példánya, a roncsolt verzió, a tettek nélküli, minden mindegyek embere, akinek legnagyobb bűne, hogy úgy érzi, elvan.

1113_20190106160403.jpg

 

Tovább
© SZIFOnline 2014   |   Minden jog fenntartva