SzIF Online

Kritika, esszé

A mesterséges intelligencia kulturális gyökerei

Ha végigkövetjük a Mesterséges teremtmények készítésére való törekvés genealógiáját, bizonyos gondolati fejlődés jól nyomon követhető. Az értelem nélküli mágikus eszköztől, a félautomata gólemen keresztül eljutunk az embernél is magasabb rendű homunculushoz. Ha a kortárs irodalomban keresünk analógiát Paracelsus Mesterségesére, akkor Philip K. Dick replikánsához jutunk, amely lény minden tekintetben meghaladja a született ember képességeit, leszámítva az érzelmeket, amelyeket azonban háromévnyi létezés után magától kifejleszt.

993_20180617143657.jpg

 

Tovább

Négy törött tojás a gyönyörök kertjében”, avagy „a négy rothadóművész” története

Csak a negyedik visszatapsoláskor jelent meg a hallgatók arcán egy-egy félmosoly. Mindvégig a markában tartja a nézőt az előadás, hol akkorát szorít rajta, hogy belesajdul a szíve – például Lulu monológjai alatt, – olykor pedig enged a szorításon. A tapsrend után sem múlik ez az érzés. Mint amikor – régen – a nők levették a túl szoros szoknya-abroncsaikat, és még hosszú órákig a testükön érezték a súlyát.

992_20180616112733.jpg

 

Tovább

A mesterséges intelligencia kulturális gyökerei

Ha végigkövetjük a Mesterséges teremtmények készítésére való törekvés genealógiáját, bizonyos gondolati fejlődés jól nyomon követhető. Az értelem nélküli mágikus eszköztől, a félautomata gólemen keresztül eljutunk az embernél is magasabb rendű homunculushoz. Ha a kortárs irodalomban keresünk analógiát Paracelsus Mesterségesére, akkor Philip K. Dick replikánsához jutunk, amely lény minden tekintetben meghaladja a született ember képességeit, leszámítva az érzelmeket, amelyeket azonban háromévnyi létezés után magától kifejleszt.

991_20180615170441.jpg

 

Tovább

Vándorló könyvespolc 23.

A Csendélet sárkánnyal kimondottan élvezetes olvasmány, a gyerekkori élményeknek köszönhetően jó eséllyel az olvasó számára sem idegen szituációkat jelenítenek meg a novellák, ám a szövegeket alapvetően meghatározó fantázia révén mégis egy izgalmasan egyedi világ ismerhető meg általuk. Ami az említett erdélyi irodalmi kontextust illeti: kétségtelen, hogy Csutak Gabi azonos díszletek között játszatja történeteit, de ennél sokkal fontosabb a szereplők vibrálása és a kimondottan jó arányérzékkel megtalált elbeszélői hang.

987_20180605120914.jpg

 

Tovább

Mics, mustár nélkül

A távolba szakadtak az olasz rádióból bömbölő áriákra takarítanak, főznek, és a tematikus csatornákon mutogatott hidak alatt alszanak. Három kimerült nemzedék szipog a telefon mellett, és a könnyektől egyre inkább elmosódnak a kontúrok. Patthelyzet ez, amelynek a tehetetlenség a kötőanyaga. És a nemtudás. Mert hiszen semmit sem tud egymásról a macskáit biokaján hizlaló unott olasz, és a szégyennel küszködő, nála robotoló román, mint ahogy egyre kevesebbet a szétköltözött család tagjai is.

962_20180503134110.jpg

 

Tovább

Februári-márciusi lapszemle

Kittler A vándor éji dala című Goethe-mű keletkezéstörténetéhez és annak előzményeihez járul hozzá: az alaphelyzet Christian Mahr feljegyzéseiből tárul elénk, amint a 81 éves Goethe születésnapjának előestéjén a Kickelhahn nevű hegyet megmászva meglátogatott egy vadászházat, ahol évekkel ezelőtt megszállt. A ház déli ablaka mellé A vándor éji dala volt bevésve, 1780-as keltezéssel. A szöveggel való újbóli találkozás meghatotta és könnyekre fakasztotta az idős költőt, főként a vers utolsó sorai (balde / Ruhest du auch – nemsokára / nyugszol te is).

961_20180502113952.jpg

 

Tovább
© SZIFOnline 2014   |   Minden jog fenntartva