Vándorló könyvespolc
Brenzovics Marianna kétség kívül különleges életművet hagyott hátra, ami absztraktabb, mint a saját kilátása, számtalan elemzési módot kínálva ezzel. Írásai olvashatóak önértelmezésekként, kárpátaljai közérzetrögzítésként, feminista nőregényként stb. Ha egy idő előtt lezárult életműről van szó, akkor mindig nehéz a közhelyes megállapításokat kikerülni, mégis elégikus belegondolni, milyen művekkel színesíthette volna még a magyar prózairodalmat.
Tovább
Három nemzedék, három nő, aki egy-egy ciklus erejéig nem csak a tónust, a látószöget, de a megszólaló nemét is megváltoztatja. Olyan összetett érzékenységű első és második versesköteteket választottam a Vándorló könyvespolcra, amelyek sokadszori olvasásra is tartogatnak szellemi csillogást vagy érzelmi fintort. Vajon van-e a három kötetben közös szerepe a férfitekintet(ek) bevonásának? A szereposztás lekettőzésének technikája, vagyis az olvasó részéről a férfi és a női arc kölcsönzése alighanem mindhárom esetben súlyos ambivalenciák felszínre jutását segíti.
Tovább
Miképpen észlelhető a versekben, ha nem olvasható bennük semmi a csendről? A lírai nyelv figurális potenciálja hogyan létesíti a csendet? Érdemesnek látszik e kérdések felől közelíteni Antal Balázs Vad, Horváth Veronika Minden átjárható és Szita Szilvia Gézlapok című köteteihez, hiszen úgy tűnik, hogy a csendekhez és a hiányokhoz keresnek nyelve(ke)t, ezeket olvassák és teszik eltérő módokon olvashatókká.
Tovább
Amikor lehetőséget kaptam arra, hogy recenzáljam a FISz és a Jelenkor közös sorozatában napvilágot látott köteteket, a válogatásom fő szempontjául az szolgált, hogy elkerüljem vagy legalábbis a legkisebb veszteséggel kivitelezzem Zelei Dávid első világirodalomkritikai maximájának megsértését: fordított műről nem írunk úgy, hogy mellőzzük a fordításkritikát (megjegyzendő, hogy ez még nem került fel a citatum.hu-ra tőle). Ezért egyértelmű volt, hogy három prózakötetet választok, amelyeknél legalábbis kényelmesen elmaszatolhatom a nyelvi átvitel különféle módjaira tett megjegyzéseket a narratológia univerzalitásába vetett hit által megtámogatva.
Tovább
A könyvhét után úgy döntöttem, hogy a mostani vándorló könyvespolcról a tavalyi könyvhét kínálatának néhány kötetét emelem le, és azzal a közhelyes motívummal vezetem fel a szövegek tárgyalását, hogy milyen meglepetésszerű hatást váltanak ki utólag a kritikusban – leginkább recepciójuk tekintetében. E kései szemlézés – amely mindazonáltal korai olvasás eredménye – másik szervezőeleme pedig az, hogy a társadalmi dinamikát adresszáló szövegeikkel Makai Máté, Gál Soma és Balogh Ádám mennyire tudnak érvényes beszédmódokat felmutatni az e szempontból Sophie Hard bűvkörébe került fiatal irodalmi életben.
Tovább
A JAK-füzetek legutóbbi három verseskötetét elsősorban a vizuális megjelenés köti össze: mind a három kötet borítóját – ahogy az utóbbi idők JAK-füzeteinél már megszokhattuk – Szabó Péter tervezte, ám az egyaránt titokzatos, inkább csak egy-egy jelenetet, pillanatot sejtetni engedő borító három teljesen különböző karakter, a kortárs magyar lírához különböző irányokból közelítő szerző verseit rejti. Centrumban az ikrek, drogok, ablakok.
Tovább
Köszönjük! Üzenetét továbbítottuk!
Oops! Something went wrong while submitting the form :(