SzIF Online

Vándorló könyvespolc

Vándorló könyvespolc 26.

A Deres Kornélia és Németh Gábor Dávid közötti mentor–tanítvány-viszony bizonyos költői képek használatában ugyanúgy megnyilvánul, mint egyes retorikai fogások rutinszerű alkalmazásában — ugyanakkor két, egymástól igencsak különböző versbeszéddel találkozik az olvasó a kötetekben. Pál Sándor Attila és Száz Pál pedig mindketten azt a falupoetikát művelik, amelyre nem kis igény mutatkozik kritikai fronton, viszont egyáltalán nem biztos, hogy létezik.

1035_20180911174150.jpg

 

Tovább

Vándorló könyvespolc 25.

Mán-Várhegyi Réka, Papp-Zakor Ilka és Szil Ágnes, a közelmúlt JAK-kendő díjasai, pályájuk legizgalmasabb szakaszában vannak. A második, harmadik köteteket jegyző alkotók munkái általában a szerző, a szerkesztő és a kritikus számára is fókuszban lévő, fontos szövegek. Az írás magabiztossága, a saját hang megtalálása, a tendenciák kirajzolódása vagy éppen a besorolhatatlanság, a hivatásos értelmezőnek olyan hívószavak, amelyeket épp mert kötelező sallangok, be kell vetnie. Ám ettől függetlenül, a szöveggel bíbelődés izgalma ebben a pályaszakaszban érzékelhető a legerőteljesebben.

1023_20180812155450.jpg

 

Tovább

Vándorló könyvespolc 24.

A Holtidény másik két legértékesebb verse, a Harang és barikád és az Atlantisz már ebből a szövésből is relatíve függetlenül emelkedik ki, úgy, hogy viszonyuk a kötet poétikai tendenciáinak egészével is esetleges, szinte véletlenszerű, legalábbis egyáltalán nem tételezhető, hogy működésük egy kötetszintű építkezés háttere előtt válik csak progresszívvá. Ha pedig azt tekintjük, hogy előbbi az explikált történelmi és politikai nézőpontja, a másik a leplezetlen kultúrkritikai aspektusai okán válhat az elmúlt évek egyik legfontosabb kulturális gyűjtőlencséjévé, mementójává és persze szövegévé, akkor már sokadlagossá is kezd válni a szemünk előtt a Garázsmenet és a Holtidény közötti törés faggatása.

1014_20180805130828.jpg

 

Tovább

Vándorló könyvespolc 23.

A Csendélet sárkánnyal kimondottan élvezetes olvasmány, a gyerekkori élményeknek köszönhetően jó eséllyel az olvasó számára sem idegen szituációkat jelenítenek meg a novellák, ám a szövegeket alapvetően meghatározó fantázia révén mégis egy izgalmasan egyedi világ ismerhető meg általuk. Ami az említett erdélyi irodalmi kontextust illeti: kétségtelen, hogy Csutak Gabi azonos díszletek között játszatja történeteit, de ennél sokkal fontosabb a szereplők vibrálása és a kimondottan jó arányérzékkel megtalált elbeszélői hang.

987_20180605120914.jpg

 

Tovább

Vándorló könyvespolc 22.

Brenzovics Marianna kétség kívül különleges életművet hagyott hátra, ami absztraktabb, mint a saját kilátása, számtalan elemzési módot kínálva ezzel. Írásai olvashatóak önértelmezésekként, kárpátaljai közérzetrögzítésként, feminista nőregényként stb. Ha egy idő előtt lezárult életműről van szó, akkor mindig nehéz a közhelyes megállapításokat kikerülni, mégis elégikus belegondolni, milyen művekkel színesíthette volna még a magyar prózairodalmat.

935_20180318123244.jpg

 

Tovább

Vándorló könyvespolc 21.

Három nemzedék, három nő, aki egy-egy ciklus erejéig nem csak a tónust, a látószöget, de a megszólaló nemét is megváltoztatja. Olyan összetett érzékenységű első és második versesköteteket választottam a Vándorló könyvespolcra, amelyek sokadszori olvasásra is tartogatnak szellemi csillogást vagy érzelmi fintort. Vajon van-e a három kötetben közös szerepe a férfitekintet(ek) bevonásának? A szereposztás lekettőzésének technikája, vagyis az olvasó részéről a férfi és a női arc kölcsönzése alighanem mindhárom esetben súlyos ambivalenciák felszínre jutását segíti.

912_20180214145502.jpg

 

Tovább
© SZIFOnline 2014   |   Minden jog fenntartva