Helyszínelő

Lépten-nyomon Heideggerbe botlunk

Nyelv és költészet/költői nyelv szétválaszthatatlansága nem csak tematikusan jelenik meg Heidegger írásaiban, hanem saját írásmódján is megfigyelhető, amihez a szakirodalom sem viszonyul fenntartások nélkül: sokan egyszerűen olvashatatlannak tartják, sőt a szerző azt is megjegyezte, hogy egyesek szerint olyan, mint egy rossz költő. A beszélgetés vége felé a technika-fejezet apropóján – mely a kötet leghosszabb egysége – szóba került, hogy mit szólna Heidegger, ha nem az ’50-es, ’60-as évek mediális feltételeiről gondolkodott volna, hanem a jelen kontextusában például a wifiről.

747_20170614143134.jpg

 

Tovább

Árdeli tűnt Athén. Dialógusok Kolozsvárról. A második nap

Esti zárásként a Bulgakov Kávéházban rendezték meg a Spoken Város – Kolozsvár Slam eseményt, ahol a fiatal szerzők olvasták fel kötetlenül Kolozsvárhoz kapcsolódó, vagy itt írt műveiket. Végül, de nem utolsósorban, a minifeszt elejétől íródó résztvevők névsorát egy időkapszulába zárva elásták a Fellegvár egyik szegletében a szervezők, így Kolozsvár következő generációi számára meglepetést tartogathat a láda megkeresése, mikor egy újabb Kolozsvár-képet igyekeznek majd felfejteni, és jelenünk lesz a múlt.

735_20170529113145.jpg

 

Tovább

Árdeli tűnt Athén. Dialógusok Kolozsvárról. Az első nap

Árdeli tűnt Athén – Kolozsvár-dialógusok címmel kétnapos, Kolozsvár irodalmi emlékezetét és jelenét kutató irodalomtörténeti tanácskozást és költészeti minifesztet rendez a Fiatal Írók Szövetsége és az Erdélyi Magyar Írók Ligája 2017. május 22-én és 23-án a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen és a Bulgakov Kávéházban – olvasható a Facebook-esemény leírásában, ahová nemcsak a programot töltötték fel a szervezők, hanem megadták az érdeklődők számára azokat a támpontokat, irányokat, ami köré szerveződtek a Kolozsvár-reflexiók.

730_20170527121835.jpg

 

Tovább

Át/ültet/és/e/k

2017. május 22-én került sor a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) és Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT) Részek és párbeszédek című sorozának második beszélgetésére. A találkozó Ungváron, az Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézet könyvtárában zajlott. A diskurzus hallgatói az intézmény magyar nyelv és irodalom, valamint történelem szakirányú képzésben részesülő diákjai, előbbi tanárai, valamint a KVIT tagjai voltak. Ki tud jó műfordítás-kritikát írni? Hogyan fogadja a kritikát a kritikaíró? A résztvevők többek között ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat.

734_20170528211634.jpg

 

Tovább

Felszerelkezni érzékszervekkel az ipari forradalom csöndjéhez

A kötet multimediális, abban az értelemben, hogy az általa közreadott versek költészeti teljesítménye mellett, és saját tárgyi valóságán túl, igyekszik minél több érzékszervünkre hatni közvetetten hozzáférhető külső csatornák segítségével is. Azt szerettem volna, hogy ne csak egy tárgy legyen, ami hordozója a szavaknak, hanem valami, aminek minden rögzülésében benne van az odafigyelés, a munka. Minél inkább ki szerettem volna vonni az ipari mozgás alól – mesélte a szerző. QR-kódokba sűrítve találunk benne videókat, pixelekbe rejtve pedig olyan egyéb utalásokat, amelyek megfejtéséhez sokszintű olvasásra van szükség.

728_20170526121212.jpg

 

Tovább

„visszalesek, s egy nagyipari kőgyalu beleroncsol”

Hátratekerni fejet, amelynek a fellege átok: / izzana vörösen e kráter, amibe belelátok - / mint Euridike, a Ság teteje a horizonton, / visszalesek, s egy nagyipari kőgyalu beleroncsol. // Balra poros akácok, a tavaszi vetések, / jobbra hegyorom, a nagy esteli napra kinézek, / hátralesek, a nagyipari kőgyalu beleroncsol, / mint Euridike, a Ság teteje az északi horizonton.

718_20170508173459.jpg

 

Tovább
© SZIFOnline 2014   |   Minden jog fenntartva