SzIF Online

Helyszínelő

Bőbeszédű hallgatás

Hol húzódik határ a mindennapi élet és kollaboráció között, ki irányítja az időt és kinek irányítják az idejét? – foglalták össze a beszélgetőpartnerek a regény egyik fő kérdéskörét. Bár hajlamosak vagyunk Vilmos történetét sikertörténetként olvasni, Vilmost szocialista self-made manként elképzelni, ő tulajdonképpen egyfajta áldozata a rezsimnek, az ő ideje és tekintete irányított – mutat rá az írónő, számára az a győzelem, ha az embertől nem lehet elvenni valamit, így a regény tulajdonképpeni sikeres története inkább az Eleonóráé, akit, ha fizikailag meg is törtek, képes volt megőrizni integritását.

979_20180529110325.jpg

 

Tovább

Május legreményteljesebb eseménye

Az este sűrű volt, talán túl sűrű is, több inputot kaptunk, mint ami ötven percben elférhet, ebbe a beszámolóba sem fér bele, hogy mind hét munkát leírjam. Az est egyes darabjai hármas bontásban sokkal inkább megállnák a helyüket, mint hetes csokorban, hiszen ekkora dózisban ember legyen a talpán, aki képes maximális koncentrációt tanúsítani az előadás egész ideje alatt. Viszont az, hogy megtörténhetett ez az esemény, mégiscsak az egyik legreményteljesebb dolog volt májusban.

978_20180529103233.jpg

 

Tovább

Mindenki másképp gondozza

Az irodalmi folyóiratokat kevesen olvassák, a szerb műveket még arányait tekintve is kevés idegen nyelvre fordítják le, egyedül talán Németország igazán befogadó ebben a tekintetben. Szerb kultúrpolitika valójában nem létezik! ‒ fakadt ki Marojević. A hallgatóság soraiban ülő szerb és szerbül beszélő magyar pályatársak szerencsére nem tartották vissza véleményüket, így a beszélgetés vége felé izgalmas vita bontakozott ki a közép- és kelet-európai régió országaiban működő irodalmi élet nehézségeiről.

969_20180513124002.jpg

 

Tovább

Befelé kibomló zárójelek

Mi lehet, kérdezi az előadó, az a kiüresedettség, szorongatottság, amiben a versek megszólalója is üresnek tekinti magát, az, akit depresszív figuraként azonosítunk és megszólalásait vallomásként is olvassuk – adekvát kérdés ez olyan szövegek esetében, amelyek mégiscsak gépies eljárásokkal állítják elő és közvetítik ezt az ürességet. Ahogy az is kérdéses, hogy miért talál ennyi olvasóra és miért örvend ekkora népszerűségnek ez a nyomasztó és ontológiai kérdéseket feszegető költészet.

948_20180418103848.jpg

 

Tovább

Halál az irodalomban

Tizenegyedik alkalommal rendezte meg – Halál az irodalomban tematikával – a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) szaktudományos konferenciáját az Eszterházy Károly Egyetem Irodalomtudományi Tanszékének társszervezésével. A konferencia a Líceum 214-es termében, a Tittel Pál Könyvtárban kapott helyett és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg. A rendezvény összesen két napot ölelt fel (március 22-23.), ez idő alatt összesen tizenhat előadást hallgathattunk meg öt szekcióra bontva. Minden szekciót egy elnöki korreferátum, valamint vita választott el egymástól.

943_20180402180730.jpg

 

Tovább

Atipikus Jókai életművének mintázata

Az előadás címében feltett kérdésre, miszerint Médiakonfiguráció és/vagy poétika? okozta-e az említett elbeszélések kritikusok előli rejtőzködését, Hansági Ágnes válasza elsősorban a médiakonfiguráció. Vagyis azt kell megfigyelni, hogy az első közlések mediális meghatározottsága mennyiben befolyásolta a szövegek további sorsát – természetesen a poétikai fejtegetésekre támaszkodva, mivel a két dolog nem független egymástól.

941_20180330113925.jpg

 

Tovább
© SZIFOnline 2014   |   Minden jog fenntartva