Költészet

Vas Máté versei

fiunk az apját / a családi albumból ismerte, / onnan gyalogoltam elő, / koszosan és hallgatagon, / átvenni egy tízéves fotó helyét. // most frontok nyílnak bennem, / a járdán zenekari árok: / az első sor a húrokat tépkedi, / letöri a hangszer nyakát, / míg mások félárbócra eresztik / aggodalmuk, a karmester / pálcát törve léptet el; // ha szék leszünk, amin ülni / lehet, majd szétszedni tűzifának, / hát bevallom, félek.

752_20170619140809.jpg

 

Tovább

Szolcsányi Ákos verse

tündéri a metszet, melyben / már felismerik a sodrást, / és még félreértik, egyszer / felkínált, elrontható, híg, / címzettre és feladóra / csiszolt kiváltságnak vélik, / mintha lenne ínyenceknek / szánt levegő, innen a csók / büszkén túlzó mozdulata, / ezt felejtik el utána, / összenéznek, egyenetlen / pírfoltjaik, szájuk szélén / horgonyzó szőrszálaik, most / először nem a tükörben, / hanem a maguknak vallott / másikon látva, legyőzik / kezdő gőgjüket, csak egy szót / ismételnek, te, kezük a / combok takarásában, de / egyikőjük sincs felül

738_20170531120730.jpg

 

Tovább

Lanczkor Gábor versei

Keze, lába, feje, törzse mint / Egy miniatűr férfié; / Meztelen, de felsőteste mintha / Fátyolba lenne csavarva; / Olyan magas, mint egy teáspohár, / Annyit nyom, mint egy tulipán feje – / tizenkét grammot összesen. / Szirmostól, porzóstól-bibéstől, / Szár nélkül: / Nincsen súly ellenében.

725_20170517114113.jpg

 

Tovább

Géczi János versei

Létezik perc, amikor úgy szereti, / mint huszonnégy évesen. Pedig elmúlt / hatvan, de tapasztalatlansága / el nem avul. Egyszerre jár két idő / szerint, két szál virággal és két csókkal, / hogy elmondja, van pillanat, amikor / a tökéletest nem rombolja, mássá / sem alakítja, hogy valóra válik.

716_20170504110206.jpg

 

Tovább

Kovács András Ferenc verse

Ó vágyak netovábbja letört rabláncok függenek / Függetlenségi Nyilatkozat kiszögellő tételein interdadaktikák / Fekete lyukai múzeumokban fonák fotók a kozmosz legfenekéről / Koprejkális kutyák és andalúzerek Éden repedt üvegszemében / Férgek fintora

712_20170427181248.jpg

 

Tovább

Gál Hunor verse

csatornacsattogást hallok / a sohavisszanemtérőimet / az alkalmaimat, amik folyton követnek / és tudom, hogy ezt / csak a vizek okozhatják. / ezek az utak meghatároznak / én meg őket / mert végig vonszolom magam rajtuk / hogy aztán te is végigvonszolhasd / egy szakállban amit a cigifüst tart össze

708_2017042193842.jpg

 

Tovább
© SZIFOnline 2014   |   Minden jog fenntartva