Hírlevél feliratkozás

Keresés

Lyra monstrorum

A költőt inspiráló munkák is érdekes képet mutatnak, a különböző herbáriumok mellett többek között Ulisse Aldrovandi Monstrorum historia című művének szürreális képei, Oravecz Imre korai kötetei, illetve Herta Müller novelláinak szikár, kegyetlen nyelvezete, ritmusa ihlette meg a szerzőt a kötet írása során. A versek ritmusa ugyanis nagy jelentőséggel bír Mezei elmondása szerint, gyakran nem is a szöveg jelentése, sokkal inkább az olvasó jelenléte a fontos, a kötet ugyanis magával ragadó, mégis borzongató fizikai érzetekkel operál, amelyek sajátos ritmussal fűszerezve adják meg e líra semmihez sem hasonlítható hangulatát.


Tégy egy lírával teli üstbe csipetnyi kémiát és fizikát, forró láng alatt sűrűn kavargasd, fullasztó erejét viseld, levegőt idefent kiengedve, vissza sekélyen szívd. Legjobb lesz egyedül fogyasztani. Az első falatok kell, hogy megmutassák, érdemes-e mind beljebb hatolni a Natúr öntvény mélyen áttetsző párhuzamosába.

Aki április 28-án a délutáni órákban a Debreceni Egyetem Kultúratudományi Könyvtárárban tartózkodott, az némileg belekóstolhatott ebbe az áttetsző párhuzamosba. Mezei Gábor, a „kétes elegy”, a Natúr öntvény című kötet szerzőjének közreműködésével, Balajthy Ágnes, a beszélgetés moderátora legalábbis mindent megtett a mélyebbre kanalazás érdekében.

Az akár bemelegítő, welcome drinknek is beillő, rövid Monstrum-versek felolvasása után a szerző személyére terelődött a szó. Mint kiderült, Mezeinek nem kevés köze van Debrecenhez, és az egyetem könyvtárához, noha jó ideje a fővárosban él: egykor maga is az intézmény hallgatója volt, és épp a könyvtár falai között ízlelgette először a kortárs lírát.

Első kötete 2012-ben jelent meg függelék. címmel. A teremtéstörténetet újraíró mű nagyban eltér a lényegében öt évig készülő Natúr öntvénytől. Ahogy arra Balajthy Ágnes is rámutatott, míg az előző „megfoghatóbbnak” mutatkozik, a frissen megjelent kötetet igen nehezen lehet elhelyezni a kortárs líra palettáján. Gasztro-, herbáriumlíra, monstrum-, fizikai-kémiai jellegű tájleíró vers, ezek a különösen hangzó hívószavak úsztak be a beszélgetés során.

A költőt inspiráló munkák is érdekes képet mutatnak, a különböző herbáriumok mellett többek között Ulisse Aldrovandi Monstrorum historia című művének szürreális képei, Oravecz Imre korai kötetei, illetve Herta Müller novelláinak szikár, kegyetlen nyelvezete, ritmusa ihlette meg a szerzőt a kötet írása során. A versek ritmusa ugyanis nagy jelentőséggel bír Mezei elmondása szerint, gyakran nem is a szöveg jelentése, sokkal inkább az olvasó jelenléte a fontos, a kötet ugyanis magával ragadó, mégis borzongató fizikai érzetekkel operál, amelyek sajátos ritmussal fűszerezve adják meg e líra semmihez sem hasonlítható hangulatát.

A kötetcímben is felbukkanó öntvényszerűség több szinten nyomon követhető ‒ tudtuk meg Balajthy Ágnes kérdései nyomán ‒, egyrészt maguk a versek is folyamatosan az anyagok egyesülésére, a technika és természet találkozására játszanak rá, másrészt a verscímek is elegyként működnek, szópárok, amelyek megmutatják az öntvény összetételét.

Ezt az elegyszerűséget erősíti a mű gasztro-ciklusa is, amely a kötet többi fejezetéhez hasonlóan hét verset, ez esetben azonban hét horrorisztikus receptet foglal magába. Néhány ilyen „recept” felolvasása után minden bizonnyal egyértelművé vált mindenki számára a Balajthy Ágnes által hangsúlyozott nyomasztó idegenség, az egyébként többnyire személytelen hangvételű, leíró jellegű lírában, amely annyira meghatározza az egész kötetet.

A beszélgetés végére kialakult szomjúságot néhány vers elhangzása oltotta, persze valahol egy kitartó méhecske is igyekezett kitörni a terem fojtogató melegéből, hogy a természet elegyévé váljon, de ezt mi már nem vártuk meg.

 

Szilágyi Szilvia 1993-ban született Székelyhídon, a Debreceni Egyetem Irodalom- és Kultúratudományok Doktori Iskolájának hallgatója.