Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form

Keresés

Műfordítás

Xaver Bayer prózái

Még a papírpénzt is növekvő sorba raktam a pénztárcámban.
Lesi Zoltán fordításában

Egy nap elért engem is. Vettem egy iratmegsemmisítőt, és ledaráltam az évek óta felhalmozott levelezésemet, személyes feljegyzéseimet. Aztán elkezdtem rendet rakni a lakásban, kipakoltam a fiókjaimat, kidobtam mindent, amire nem volt szükségem, és a többit ergonomikusan rendszereztem. A könyveket, hanglemezeket, DVD-ket és számítógépes játékokat alfabetikus sorrendbe raktam. Amelyik egy kicsit is ciki volt, azt megsemmisítettem. A szekrénysorok látható részein lévő kacatokat kidobtam. Még a papírpénzt is növekvő sorba raktam a pénztárcámban.

Műfordítás

Ivan Wernisch versei

A ravatalozóban aludtunk a templom mögött.
Vörös István fordításában

Kadó mester lehúzta a jobb lábáról a cipőjét, és kidobta az ajtón, aztán megkérdezte: Hol a cipőm? / Ott, az ajtó mögött, mutatta az egyik tanítvány. / Hol a cipőm?, ismételte Kadó mester. / Az udvaron, találgatta egy másik. / Hol a cipőm?, ismételte Kadó mester. / A bal lábán! / Hol a cipőm?

Műfordítás

Friederike Mayröcker verse

a gázlángnak egy fogacskája hiányzik

a gázlángnak egy fogacskája hiányzik. / a pianínó egyedül kezd el játszani. / a lefolyócsatorna sapienzával bemocskolva. / harminc éve vagyunk elválasztva egymástól (amikor te voltál 30, / én épp akkor láttam meg a napfényt). / axiális, te nagy felugró. / variábilis sírba veled.

Költészet

Závada Péter verse

Megáll az álom távolabbi végében.

Folyamatos jelen. A halottak csoszogása / tisztán kivehető a kórus márványpadlóján. / És a bejárat fölött X. Ince hullazöld jobbja — / holtában is valóságosan int felénk, / és a kezek tulajdonosa visszalép / a hallgatás közepére. // Semmi etimológia: a nevet csak a hangzás / kötötte össze az agóniával. A medencék / vizében a tér abszolutizmus-kori képe

Kinder

Ayhan Gökhan gyerekversei

Aztán egy napon / magával ment el. / Lefekvés előtt néha erre gondolok, / s hullámzik a szám, / mint az őszi Balaton.

„Az eset már több napja történt, a tettesek még mindig ismeretlenek”

A Vittél már bonbont? irodalmi pályázat díjazott alkotása
Borisz testvér felkiáltott és a nyáj felé iramodott, de útközben megtorpant és két kezét a szeme elé kapta, nem bírta elviselni a látványt, a söréttel megkínzott állatokat, a meggyalázott természetet. A következő pillanatban úgy érezte, ezernyi éles tű fúródik a hátába, a vállai megfeszültek, térdre rogyott és a földre szorította a fejét, forró arcát még mindig a kezébe temetve. A vasmorzsák mélyen a húsba fúródtak.

Bővebben ...

Elfekszenek álmaink

Mosolyok mögé rejtett vágy, / Amelyen az esendő ember csúszkál, / Hasznot remélve ténfereg. / Magából kiszakítva testet, lelket / Áldoz a hiúság oltárán, / És kezét nyújtogatva megragad, / Megszerez az eltévelyedett glóbuszon.

Bővebben ...

Korrupcióterápia

A Vittél már bonbont? irodalmi pályázat díjazott alkotása

A kínos csendet Judit törte meg. – A korrupciós tréningemért – kezdte halkan – a művelődési ház kamuigazolásokat osztogat középiskolásoknak? – Emelte fel a kérdés végére a hangját. – Mi csak jó szándékból segítünk… – Miközben duplán jól járnak – kiabálta már felállva a fiatal lány. – Hamis aláírással igazolják a művház kihasználtságát – üvöltötte. – Én meg valami alapítványnak fizetem a terembérletet – visított magából kikelve. – Mi ez, ha nem korrupció?

Bővebben ...

A Jóisten könyörüljön rajtunk, bűnösökön, most és halálunk óráján

A Vittél már bonbont? irodalmi pályázat díjazott alkotása
Persze azután az egészet nejlonszatyorba csavarta, fehérbe, nem átlátszósba, hogy ne lássák, mit visz be a kórházba. Bent, a kórteremben adta át az Orvosnak. Bár többen is voltak a szobában, a Néni mindenképp úgy akarta intézni, hogy az Orvos egyszerre lássa a Bácsit és a Becherovkát. Hogy a kettőt összekösse. És titkon azt is remélte, hogy talán a Bácsi is lát az egészből valamennyit, felfogja.

Bővebben ...

Egyenlő értékek

A Vittél már bonbont? irodalmi pályázat díjazott alkotása
Beethoven arca nagyot csattant a Duna vizén. Az öregúr homlokán pókhálószerűen futottak végig a ráncok, ahogy nézte elmerülni. Később jutott csak eszébe, hogy lehet, hogy érdemes lett volna visszaváltani ahelyett, hogy a vízbe dobja, de évek óta nem dühítették föl ennyire. Egy bohócnak öltözött lány buta játéka. Átkozódott magában. Végül arra jutott, hogy a lányt biztos az zavarta, hogy frissen vásárolt szobrot hozott cserébe. Hazament, és válogatni kezdett az elfekvőben lévő műtárgyai között.

Bővebben ...

Kodály fitnesz

A Vittél már bonbont? irodalmi pályázat díjazott alkotása
Árokfalvi úr izzadt, hosszú, szűk orrnyergén lecsúszott a szemüvege, fölülről nézett rám, míg a kissé foltos törülközővel törölgette szerzetesen kopasz fejét, és halkan megkérdezte, mennyit keresek, bruttóban mondjam, én csak néztem rá kerek szemmel, nem kötöm az orrára, böktem oda, és csujogattam egyet, mert pont ötven volt, Árokfalvit meg elsodorta a bejelentkezni érkező nők serege. Nem tudtam eldönteni, tetszem-e neki, vagy szaglászik valami után.

Bővebben ...