Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form

Keresés

Műfordítás

Xaver Bayer prózái

Még a papírpénzt is növekvő sorba raktam a pénztárcámban.
Lesi Zoltán fordításában

Egy nap elért engem is. Vettem egy iratmegsemmisítőt, és ledaráltam az évek óta felhalmozott levelezésemet, személyes feljegyzéseimet. Aztán elkezdtem rendet rakni a lakásban, kipakoltam a fiókjaimat, kidobtam mindent, amire nem volt szükségem, és a többit ergonomikusan rendszereztem. A könyveket, hanglemezeket, DVD-ket és számítógépes játékokat alfabetikus sorrendbe raktam. Amelyik egy kicsit is ciki volt, azt megsemmisítettem. A szekrénysorok látható részein lévő kacatokat kidobtam. Még a papírpénzt is növekvő sorba raktam a pénztárcámban.

Műfordítás

Ivan Wernisch versei

A ravatalozóban aludtunk a templom mögött.
Vörös István fordításában

Kadó mester lehúzta a jobb lábáról a cipőjét, és kidobta az ajtón, aztán megkérdezte: Hol a cipőm? / Ott, az ajtó mögött, mutatta az egyik tanítvány. / Hol a cipőm?, ismételte Kadó mester. / Az udvaron, találgatta egy másik. / Hol a cipőm?, ismételte Kadó mester. / A bal lábán! / Hol a cipőm?

Műfordítás

Friederike Mayröcker verse

a gázlángnak egy fogacskája hiányzik

a gázlángnak egy fogacskája hiányzik. / a pianínó egyedül kezd el játszani. / a lefolyócsatorna sapienzával bemocskolva. / harminc éve vagyunk elválasztva egymástól (amikor te voltál 30, / én épp akkor láttam meg a napfényt). / axiális, te nagy felugró. / variábilis sírba veled.

Költészet

Závada Péter verse

Megáll az álom távolabbi végében.

Folyamatos jelen. A halottak csoszogása / tisztán kivehető a kórus márványpadlóján. / És a bejárat fölött X. Ince hullazöld jobbja — / holtában is valóságosan int felénk, / és a kezek tulajdonosa visszalép / a hallgatás közepére. // Semmi etimológia: a nevet csak a hangzás / kötötte össze az agóniával. A medencék / vizében a tér abszolutizmus-kori képe

Kinder

Ayhan Gökhan gyerekversei

Aztán egy napon / magával ment el. / Lefekvés előtt néha erre gondolok, / s hullámzik a szám, / mint az őszi Balaton.

Mint egy megrögzött felfedező: várom az újabb kalandot

Deres Kornéliát Ayhan Gökhan kérdezte
Tehát ez a kölcsönhatás érdekelt: a belső és külső apokalipszisek oda-vissza áramlása. Nem csak arról van itt szó, hogy a személyiség miként gyűrődik meg a külvilágból érkező presszió alatt, hanem hogy miként alakítja a belső változás a világészlelést. Hogy miként gyűr vissza. Az agyunk, a kis kozmosz és a világűr, a nagy kozmosz ezért tartozik össze, akár szinapszisok és csillagképek: tulajdonképpen ugyanarról a tapasztalatról tudósítanak.

Bővebben ...

Nem a szenvedést szántam műalkotásnak, hanem az ahhoz való viszonyulást

Horváth Veronikát Ayhan Gökhan kérdezte
A rögtönzés társas interakció. Mikor kimegyek a színpadra, fogalmam sincs, mit fogok csinálni fél perc múlva – a közös valóságot a partnerrel, egymás ajánlataiból építjük fel. Számomra a kapcsolatot a költészet és az impró közt az jelenti, hogy bármilyen inger lehet katalizátor, bármi beindíthatja az alkotási folyamatot. Ugyanakkor az ilyen típusú színpadi jelenlét és az irodalmi alkotás más energiákat és működést igényel. Mindkettőre szükségem van.

Bővebben ...

Hiányzó apák

Király Kinga Júliát Sánta Miriám kérdezte
Ez a fajta kettősség, a sodortatás, ami a mesék sodrásából és a mesélő magabiztosságából egyszerre adódik, majd a megtorpanás, amit a hihetőség megkérdőjelezése okoz, mindannyiunkban ott van, azt hiszem. Szeretnénk hagyatkozni valami konkrét tudásra, de mások tudásából nehezen bontakozik ki a saját tudás. Másképpen: szeretnénk azt hinni, hogy ránk nincsen hatással a kollektív trauma, miközben a saját történeteinkkel folyton megerősítjük azt.

Bővebben ...

Sodródó távlatok

Antal Balázst Juhász Tibor kérdezte
Kivédhetetlenül beég az is, hogy úgyse bírom elég kicsire összehúzni magam, nem lehet olyan foglalkozást választani, amivel nem árthatok. Valaki(k)nek akkor is rossz helyen vagyok éppen. Valaki(k) akkor is úgy tekint(enek) rám, hogy benyomultam oda, ahol nekem semmi keresnivalóm nincsen. Mert valahogy így is meg lehetne fogalmazni, miért akartam irodalommal foglalkozni. De mire ezeket a tapasztalatokat levonhattam, akkorra már benne voltam. És már eldőlt, hogy máshoz még ennyire sem fogok érteni már életemben.

Bővebben ...

A világ nem két kontinensből áll

Zelei Dávidot Csordás László kérdezte
Három célom volt azon túl, hogy jó szövegeket rendezzek egymás mellé és léptessek dialógusba: hogy kirajzoljam, mi az, ami az utóbbi években elérte a magyar kritika ingerküszöbét, és mi az, ami nem, illetve hogy felhívjam a figyelmet két dologra. Az egyik ezek közül az, hogy nem csak klasszikus értelemben vett szépirodalom van a világon (ezért a zsánerblokk), a másik pedig, hogy a világirodalmi szövegek nem egészen ugyanúgy jönnek ki a sütőből, mint a magyarok: azokat valakinek le is kell fordítania, amit hajlamosak vagyunk elfelejteni.

Bővebben ...

A műfordítónak három kontextust kell szem előtt tartania

Mihók Tamást Kemenes Henriette kérdezte
A műfordítónak három kontextust kell szem előtt tartania: 1) milyen értékeket képvisel a mű a saját kultúrájában, 2) milyen művek léteznek már a célnyelven, melyek képesek felvezetni a mű értékeit, megkönnyebbíteni a megértését, azaz támpontként szolgálni egy új irodalmi szférában, illetve 3) a nyelvezet lefordíthatósága. De mindez nem ér semmit, ha a műfordító nem élvezi az olvasmányt és nem képes teljes mértékben ráhangolódni. Ezért célom, hogy csakis a kedvenc szerzőim műveit fordítsam.

Bővebben ...