
Panellakások, finom gyümölcsök, cifra homlokzatok, tikkasztó meleg és a zene – az én Kecskemétem
- Részletek
- Írta: Anna Bentley
Bár amikor 1998-ben, a márciusi hidegben, a kórussal álltam a díszes rózsaszín városháza előtt a rendkívül lassú, szomorú magyar Himnuszt és a szigorú Szózatot énekelve, mindez már ismerős volt valamelyest, de összességében még mindig úgy festett, mintha valami álombeli országban járnék, ahol a végletek mindennapi jelenségnek számítanak.