Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form

Keresés

Műfordítás

Xaver Bayer prózái

Még a papírpénzt is növekvő sorba raktam a pénztárcámban.
Lesi Zoltán fordításában

Egy nap elért engem is. Vettem egy iratmegsemmisítőt, és ledaráltam az évek óta felhalmozott levelezésemet, személyes feljegyzéseimet. Aztán elkezdtem rendet rakni a lakásban, kipakoltam a fiókjaimat, kidobtam mindent, amire nem volt szükségem, és a többit ergonomikusan rendszereztem. A könyveket, hanglemezeket, DVD-ket és számítógépes játékokat alfabetikus sorrendbe raktam. Amelyik egy kicsit is ciki volt, azt megsemmisítettem. A szekrénysorok látható részein lévő kacatokat kidobtam. Még a papírpénzt is növekvő sorba raktam a pénztárcámban.

Műfordítás

Ivan Wernisch versei

A ravatalozóban aludtunk a templom mögött.
Vörös István fordításában

Kadó mester lehúzta a jobb lábáról a cipőjét, és kidobta az ajtón, aztán megkérdezte: Hol a cipőm? / Ott, az ajtó mögött, mutatta az egyik tanítvány. / Hol a cipőm?, ismételte Kadó mester. / Az udvaron, találgatta egy másik. / Hol a cipőm?, ismételte Kadó mester. / A bal lábán! / Hol a cipőm?

Műfordítás

Friederike Mayröcker verse

a gázlángnak egy fogacskája hiányzik

a gázlángnak egy fogacskája hiányzik. / a pianínó egyedül kezd el játszani. / a lefolyócsatorna sapienzával bemocskolva. / harminc éve vagyunk elválasztva egymástól (amikor te voltál 30, / én épp akkor láttam meg a napfényt). / axiális, te nagy felugró. / variábilis sírba veled.

Költészet

Závada Péter verse

Megáll az álom távolabbi végében.

Folyamatos jelen. A halottak csoszogása / tisztán kivehető a kórus márványpadlóján. / És a bejárat fölött X. Ince hullazöld jobbja — / holtában is valóságosan int felénk, / és a kezek tulajdonosa visszalép / a hallgatás közepére. // Semmi etimológia: a nevet csak a hangzás / kötötte össze az agóniával. A medencék / vizében a tér abszolutizmus-kori képe

Kinder

Ayhan Gökhan gyerekversei

Aztán egy napon / magával ment el. / Lefekvés előtt néha erre gondolok, / s hullámzik a szám, / mint az őszi Balaton.

A láthatatlantól az epifániáig

Márciusi lapszemle
A Korunk magyar történelmi csaták témájú lapszámában elsőként Szűts-Novák Rita Szendrey Júlia (1828–1868) költőnő romantikus gyermekképe című tanulmányára csaptam le, amelynek tézise, hogy a szerző romantikus irodalmi eszményképe és a magánéleti gyermekfelfogása kevésbé összeegyeztethető. A tanulmány azon egyre nagyobb érdeklődésnek örvendő törekvések közé sorolható, amelyek látni és láttatni kívánják Szendrey Júliát a nemzeti özvegy sablonszerepén túl, s bár ígérete ellenére túlnyomórészt az életrajzi és a korszakra jellemző körülményekre fókuszál, mintsem a költőnő saját írásaira, sűrített és meggyőző gondolatmenetet nyújt.

Bővebben ...

Utópisztikus egyensúlykeresés

Februári erdélyi lapszemle
Különös érdeklődéssel olvastam Koszta Gabriella fordító bensőséges hangú írását azokról a konstruktív interferenciákról, amelyek a FILIT (Iași-i Nemzetközi Irodalmi és Műfordító Fesztivál) és az Ipotești-i Nemzetközi Műfordító Műhely berkeiben létrejöhetnek a román irodalmat fordítók között. Nagyon tudok örvendeni annak a figyelemnek és lelkesedésnek, amellyel erdélyi magyar költők, írók tartósan fordulnak kortárs román alkotások felé, és a februári Helikonok (2019/3 és 4, mivel kétszer jelenik meg egy hónapban) ismét hoznak ebből.

Bővebben ...

Benned a létra

Szöllősi Mátyás: Simon Péter, Európa, Budapest, 2018.
Az olvasó végigkíséri egy napját, és megpróbál választ találni a kérdésre: mi lehet ez a súlyos teher, amitől nem tud megszabadulni Simon Péter? Bár a szerző késlelteti a válaszadást, hiszen csak a könyv utolsó fejezetében derül ki egyértelműen, miről is van szó, az elejtett információkból már sokkal korábban gyanakodhatunk. A késleltetés szervezi a regény narratíváját, és ehhez társul az olvasó homályban tartásának mechanizmusa is, amely nemcsak fókuszált figyelemre, illetve a hiányok kitöltésének megkísérlésére késztet minket, de az érzékelés működésmódjára is ráirányítja a figyelmet.

Bővebben ...

Ez a regény a születéssel végződik

Fehér Boldizsár: Vak majom, Magvető, Budapest, 2018.
Fehér Boldizsár egy olyan társadalom képét tárja elénk, amely egyszerre végletesen atomizálódott, ugyanakkor lehetővé tesz azért átjárásokat és ugrásokat is, amelyek gyakran rejtői magasságokig/mélységekig menően teszik abszurddá az emberi létezést. A Vak majom nem azt mutatja be ugyanis, hogy az egyén a fake news-tenger rettenetes információdömpingjében elszemélytelenedik, ok és cél nélkül létezik, hanem arra figyelmeztet inkább, hogy ez a borzalmas posztmodern utáni állapot semmiféle felmentést nem ad számára.

Bővebben ...

Haverkodás Petőfivel

Szűcsinger: Ennyit tudtunk segíteni, Rózsavölgyi és Társa Kiadó, Bp., 2018
Szálinger Balázs és Szűcs Krisztián formációja, a Szűcsinger idén jelentette meg első, Ennyit tudtunk segíteni című anyagát, amelyen a névadó pároson kívül Bödőcs Tibor, Kovács Krisztián és Háy János működtek közre. A cím egy lemez mellé kiadott könyvet, vagy megfordítva, egy könyv mellé kiadott lemezt takar. A sorrend nem egyértelmű, ugyanis a szövegek és a zenei anyagok egymást kiegészítve léteznek, viszonyukban nincs alárendelt fél. Olyanok, mint két bajtárs a 21. századi Magyarországon, akik együtt szenvedik el és nevetik ki a jelenkori társadalmi-közéleti jelenségeket, vagy idézik meg a magyar kultúra nagyjait. Tábortűznél írnak levelet Adynak, továbbgondolják Karinthyt, megzenésítik Háy Jánost és még sorolhatnánk.

Bővebben ...

A szegénységről máshogyan

Térey János laudációja Antal Balázs Füst Milán-díjához
Felütve első verseskönyvét, arra gondoltam, hogy nem a felező nyolcas teszi a népi költőt. Igaz, ő a népé, és nem kimondottan népi. Egyből közel került hozzám ez a földszagú, apás-anyás ősiség, mintha Oravecz Imre bükki és szabolcsi leágazása volna ez a líra, különösen a falu kihalt családjainak nevét leltárazó versével – pedig hajlandóságom szerint az urbánus fertályt képviselem, ám a lokalitás egy bizonyos szint fölött, bizonyos küszöbön túl mindegy nekem. Mindegy, csak üssön. Üt.

Bővebben ...