Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form

Keresés

Műfordítás

Xaver Bayer prózái

Még a papírpénzt is növekvő sorba raktam a pénztárcámban.
Lesi Zoltán fordításában

Egy nap elért engem is. Vettem egy iratmegsemmisítőt, és ledaráltam az évek óta felhalmozott levelezésemet, személyes feljegyzéseimet. Aztán elkezdtem rendet rakni a lakásban, kipakoltam a fiókjaimat, kidobtam mindent, amire nem volt szükségem, és a többit ergonomikusan rendszereztem. A könyveket, hanglemezeket, DVD-ket és számítógépes játékokat alfabetikus sorrendbe raktam. Amelyik egy kicsit is ciki volt, azt megsemmisítettem. A szekrénysorok látható részein lévő kacatokat kidobtam. Még a papírpénzt is növekvő sorba raktam a pénztárcámban.

Műfordítás

Ivan Wernisch versei

A ravatalozóban aludtunk a templom mögött.
Vörös István fordításában

Kadó mester lehúzta a jobb lábáról a cipőjét, és kidobta az ajtón, aztán megkérdezte: Hol a cipőm? / Ott, az ajtó mögött, mutatta az egyik tanítvány. / Hol a cipőm?, ismételte Kadó mester. / Az udvaron, találgatta egy másik. / Hol a cipőm?, ismételte Kadó mester. / A bal lábán! / Hol a cipőm?

Műfordítás

Friederike Mayröcker verse

a gázlángnak egy fogacskája hiányzik

a gázlángnak egy fogacskája hiányzik. / a pianínó egyedül kezd el játszani. / a lefolyócsatorna sapienzával bemocskolva. / harminc éve vagyunk elválasztva egymástól (amikor te voltál 30, / én épp akkor láttam meg a napfényt). / axiális, te nagy felugró. / variábilis sírba veled.

Költészet

Závada Péter verse

Megáll az álom távolabbi végében.

Folyamatos jelen. A halottak csoszogása / tisztán kivehető a kórus márványpadlóján. / És a bejárat fölött X. Ince hullazöld jobbja — / holtában is valóságosan int felénk, / és a kezek tulajdonosa visszalép / a hallgatás közepére. // Semmi etimológia: a nevet csak a hangzás / kötötte össze az agóniával. A medencék / vizében a tér abszolutizmus-kori képe

Kinder

Ayhan Gökhan gyerekversei

Aztán egy napon / magával ment el. / Lefekvés előtt néha erre gondolok, / s hullámzik a szám, / mint az őszi Balaton.

Médiumok játéka, avagy betekintés az ötödik fal mögé

Deres Kornélia: Képkalapács – Színház, technológia, intermedialitás, JAK+PRAE.HU, Budapest, 2016.
Deres Kornélia Képkalapács – Színház, technológia, intermedialitás című könyvében elméleti hátteret kínál az intermedialitással dolgozó színházi előadások értelmezéséhez, majd pedig néhány nemzetközi és hazai példán keresztül bemutatja hogyan hozható létre a gyakorlatban olyan termékeny dialógus a színház és a technológia médiumok között, mely a nézői percepció számára összefüggő, új felismeréseket létrehozó rendszert alakít ki.

Bővebben ...

Egy kartográfus kabaréja

Szálinger Balázs: 360°, Budapest, Magvető, 2016.
Nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy Szálinger költészete úgy tudta megőrizni korábbi jellegzetességeit, hogy gyermekbetegségeit végre kinőtte. Míg korábban a költői epika újrafelfedezésének mámorában mintha elfeledkezett volna a poézis szubverzív küldetéséről – gondoljuk csak a Zalai passió c. vígeposzra vagy a A százegyedik évre –, addig itt a paródia, a szatíra tapasztalatait sokkal rétegzettebb jelentések létrehozásában tudja hasznosítani.

Bővebben ...

A tűz nyomán a fű

Lanczkor Gábor: Apás szülés, Jelenkor Kiadó, Budapest, 2016.
A rendkívül ökonomikusan szerveződő utolsó fejezetekkel a történet az elhallgatás irányába halad, melynek végső csöndjében már Lanczkor García Lorca-átiratainak – melyek addig víziószerűen át- és átszőtték a kötetet – sem jut hely. Az írás kifáradásának, a stilizált nyelv lecsupaszításának gesztusa így a közös élet lezárulásának kérlelhetetlen szimbólumává lesz, búcsú, ami után azonban nem a reményvesztettség állapota következik.

Bővebben ...

Blanes – Jegyzetek Roberto Bolaño 2666 című regényéhez

A 2666-ban semmilyen szövegszerű hivatkozás vagy vonatkozás nincs a címet, a címbeli évszámot illetően. Címet adni egy absztrakt festménynek. A távolságot jelezni, az idő manipulálhatóságát, talán csak ennyi; hogy miként képes egy ember (Archimboldi) végigélni a huszadik századot.

Bővebben ...

A remény kívülről jön

Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér, Magvető Kiadó, Budapest, 2016
Lehetséges-e egyáltalán az újrakezdés a teljes pusztulást követően, ha pedig lehetséges, akkor egyszersmind a regény azon pesszimista üzenetével is számot kell vetnünk, hogy a szó szerinti ismétlés során a kotta nem változik, a történet szükségszerűen ismét a pusztulásba vezet. Nem így az értelmezés: Krasznahorkai rendkívül gazdag textust mozgat, amely számos lehetséges interpretációs irányt kínál fel az olvasónak – ha radikálisan újat nem is hoz, de az életmű összegzését, a szerző írásművészetre jellemző, magabiztosan és magas színvonalon működtetett formákat következetesen véghezviszi.

Bővebben ...

A szerb újév napján

Győrffy Ákos említi a „tudat legmélyét”, ahova lesüllyed (vagy fölemelkedik!), amit azzal egészítenék ki, hogy van „hely” és „idő”, ahol a tudatalatti és a tudatfeletti találkoznak. Mindkettő elég képtelen, bár beszüremkedhetnek képek, vagy képekben objektiválódhat. Tudatfelettinek az égi vagy kozmikus szférát nevezem, amit érezhetünk üresnek – semminek –, vagy teltnek is. Régi meggyőződésem, hogy a semmi iszonyatosan gazdag fogalommá válhat az írásban, a költészetben és a meditációban.

Bővebben ...