Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form

Keresés

Műfordítás

Xaver Bayer prózái

Még a papírpénzt is növekvő sorba raktam a pénztárcámban.
Lesi Zoltán fordításában

Egy nap elért engem is. Vettem egy iratmegsemmisítőt, és ledaráltam az évek óta felhalmozott levelezésemet, személyes feljegyzéseimet. Aztán elkezdtem rendet rakni a lakásban, kipakoltam a fiókjaimat, kidobtam mindent, amire nem volt szükségem, és a többit ergonomikusan rendszereztem. A könyveket, hanglemezeket, DVD-ket és számítógépes játékokat alfabetikus sorrendbe raktam. Amelyik egy kicsit is ciki volt, azt megsemmisítettem. A szekrénysorok látható részein lévő kacatokat kidobtam. Még a papírpénzt is növekvő sorba raktam a pénztárcámban.

Műfordítás

Ivan Wernisch versei

A ravatalozóban aludtunk a templom mögött.
Vörös István fordításában

Kadó mester lehúzta a jobb lábáról a cipőjét, és kidobta az ajtón, aztán megkérdezte: Hol a cipőm? / Ott, az ajtó mögött, mutatta az egyik tanítvány. / Hol a cipőm?, ismételte Kadó mester. / Az udvaron, találgatta egy másik. / Hol a cipőm?, ismételte Kadó mester. / A bal lábán! / Hol a cipőm?

Műfordítás

Friederike Mayröcker verse

a gázlángnak egy fogacskája hiányzik

a gázlángnak egy fogacskája hiányzik. / a pianínó egyedül kezd el játszani. / a lefolyócsatorna sapienzával bemocskolva. / harminc éve vagyunk elválasztva egymástól (amikor te voltál 30, / én épp akkor láttam meg a napfényt). / axiális, te nagy felugró. / variábilis sírba veled.

Költészet

Závada Péter verse

Megáll az álom távolabbi végében.

Folyamatos jelen. A halottak csoszogása / tisztán kivehető a kórus márványpadlóján. / És a bejárat fölött X. Ince hullazöld jobbja — / holtában is valóságosan int felénk, / és a kezek tulajdonosa visszalép / a hallgatás közepére. // Semmi etimológia: a nevet csak a hangzás / kötötte össze az agóniával. A medencék / vizében a tér abszolutizmus-kori képe

Kinder

Ayhan Gökhan gyerekversei

Aztán egy napon / magával ment el. / Lefekvés előtt néha erre gondolok, / s hullámzik a szám, / mint az őszi Balaton.

Norman Manea elbeszélése I.

Vallasek Júlia fordításában
Felállt. Már-már magas, karcsú, barna nő, széles bőrövvel a derekán. Dús haja törékeny vállait verdeste. Túl hosszú, ideges karok, hosszú, ideges lábak, kékes árnyék a szeme alatt. A bőre fehér, nagyon fehér, mint a rövid, combjait is láttató szoknya tejfehére. – Előkészítünk téged egy találkozásra. Fontos lesz neked. Mosolya élessé merevedett.

Bővebben ...

Andrej Nikolaidis regényrészlete

Rajsli Emese fordítása
A Schickenadergasse ötös számú házában lévő bécsi lakásunk folyosójára. Hétéves vagyok. A cipős szekrény mögé bújva látom, hogy a dada elaludt a Lucien Freud-vászon alatt álló karosszékben. A festmény a szomszédé volt, aki, amikor a bank lefoglalta a teljes vagyonát, öngyilkosságot követett el. De előtte még papa megvette tőle ezt a festményt, elfogadható és korrekt áron, ahogyan azt ő és anya, minden egyes alkalommal, kihangsúlyozták, amikor szóba került a szalonunkban függő Freud-vászon.

Bővebben ...

Petr Hruška versei

Vörös István fordításai
Remélem, hogy amíg a / kenyérért megyek, / el fog ütni az autó! / kiabáltad otthonunk / kellős közepén // Egész idő alatt / amíg meg nem jöttél / ridegen állt / bennem az élet / mint egy dór oszlop // Most ülj az asztalhoz / vegyél egy kis vajat / szilárd és fehér mint a fal / és készülj – // hosszan fogunk enni

Bővebben ...

Seamus Heaney verse Farkas Kristóf L. fordításában

Emelkedik, mutat, másikban / Marhakréta, kiált, hol heverek / Rozzant kapu tetején, // Integet és mond valamit, nem hallom, / Bőgnek és üvöltenek, zúgnak a kocsik / Az udvar legvégén, kereskedők // Kiabálnak egymással, most vele, / Engem otthagy és megismerem / Még a vég előtt a veszteséget.

Bővebben ...

Seamus Heaney verse Gerevich András fordításában

Az együttes próbálni kezdi / A harsogó, parádés indulót / A teremben. Mi egy alkonyi mezővel // És egy nyári sövénnyel arrébb / Várjuk a hátramaradt tanoncot, /Dudája búg, bőg: elakad, újrakezdi, // Sebzett dallama csak nekünk szól, / Nyitott fülűeknek, koránfekvőknek, / Kik lemaradunk a fehér éjszakákról.

Bővebben ...

Rafael Pinedo regényrészlete

Izsó Zita fordításában
- Soha nem mutatom meg a nyelvemet! Ütés. - A nyálamat a számban tartom! Ütés. - Senki sem nézhet, miközben rágom az ételt! Ütés. - Ha kiáltok, senki sem nézhet a számba! Ütés. - Csukott szájba nem repül bele a légy! Urso eltévesztette az utolsó mondatot. Ezért a Brigádtitkár tízszer a térdhajlatára vágott. A csoport tagjai minden ütésnél összeütötték a tenyerüket.

Bővebben ...