Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form

Keresés

Műfordítás

Xaver Bayer prózái

Még a papírpénzt is növekvő sorba raktam a pénztárcámban.
Lesi Zoltán fordításában

Egy nap elért engem is. Vettem egy iratmegsemmisítőt, és ledaráltam az évek óta felhalmozott levelezésemet, személyes feljegyzéseimet. Aztán elkezdtem rendet rakni a lakásban, kipakoltam a fiókjaimat, kidobtam mindent, amire nem volt szükségem, és a többit ergonomikusan rendszereztem. A könyveket, hanglemezeket, DVD-ket és számítógépes játékokat alfabetikus sorrendbe raktam. Amelyik egy kicsit is ciki volt, azt megsemmisítettem. A szekrénysorok látható részein lévő kacatokat kidobtam. Még a papírpénzt is növekvő sorba raktam a pénztárcámban.

Műfordítás

Ivan Wernisch versei

A ravatalozóban aludtunk a templom mögött.
Vörös István fordításában

Kadó mester lehúzta a jobb lábáról a cipőjét, és kidobta az ajtón, aztán megkérdezte: Hol a cipőm? / Ott, az ajtó mögött, mutatta az egyik tanítvány. / Hol a cipőm?, ismételte Kadó mester. / Az udvaron, találgatta egy másik. / Hol a cipőm?, ismételte Kadó mester. / A bal lábán! / Hol a cipőm?

Műfordítás

Friederike Mayröcker verse

a gázlángnak egy fogacskája hiányzik

a gázlángnak egy fogacskája hiányzik. / a pianínó egyedül kezd el játszani. / a lefolyócsatorna sapienzával bemocskolva. / harminc éve vagyunk elválasztva egymástól (amikor te voltál 30, / én épp akkor láttam meg a napfényt). / axiális, te nagy felugró. / variábilis sírba veled.

Költészet

Závada Péter verse

Megáll az álom távolabbi végében.

Folyamatos jelen. A halottak csoszogása / tisztán kivehető a kórus márványpadlóján. / És a bejárat fölött X. Ince hullazöld jobbja — / holtában is valóságosan int felénk, / és a kezek tulajdonosa visszalép / a hallgatás közepére. // Semmi etimológia: a nevet csak a hangzás / kötötte össze az agóniával. A medencék / vizében a tér abszolutizmus-kori képe

Kinder

Ayhan Gökhan gyerekversei

Aztán egy napon / magával ment el. / Lefekvés előtt néha erre gondolok, / s hullámzik a szám, / mint az őszi Balaton.

Szerényi Tamás prózái

Megkérdeztem, min dolgoznak épp, erre azzal jött, hogy azt nem mondhatja el, a megrendelő valami informatikai cég, aminek a tulajdonosa annyira paranoiás, hogy már a kávéját is Xanax-szal issza. Egy kevésbé tiszta pillanatában még arra is feleskette őket, hogy bizalmasan fogják kezelni a projekt minden apró részletét, aláíratott velük egy halom titoktartásit. – De neked azért megmutatom – mondta vigyorogva, és felcsapta az Apple laptopját. A képernyőn vég nélküli számsorok cikáztak.

Bővebben ...

Szöllősi Mátyás regényrészlete

Simontól csupán pár méterre, egy szürke kőkockán idős ember ült, s egy konzerv kibontásával bajlódott. A fém láthatóan ellenállt. Nem sikerült benyomnia egyik oldalát sem, hogy a lé, és a benne úszó hal a szájába folyjon, így aztán a betontömb élével próbálkozott. Végül felrepedt a doboz oldala, majd kibuggyant a sűrű, sárgás olaj. Simon látta, hogy a férfi fölemeli a konzervet és a tartalmát a szájába csorgatja, aminek nagy része az ősz szakállának szálai mentén a nyakába folyt. Akár az apja is lehetne, gondolta, de nem ő volt.

Bővebben ...

Szalay Zoltán regényrészlete

Az újságtól is kijöttek, látta a szakállas, kissé megtört arcú újságírót, aki nem fogadta el a neki kínált pálinkát, bár a tekintetéből úgy tűnt, nagyon szívesen elfogadná, meg a fényképészt, aki viszont elfogadta, nem is egyet, és a végén táncolt is egyet a menyasszonnyal, a fiatalabbik Varga fiúval, aki alacsonyabb volt a bátyjánál, és élénkszőke, talán ezért lett ő a menyasszony. Azt már nem tudta, megjelent-e valahol az újságcikk, nem is nagyon beszéltek az egészről utána. Péntek délután volt, már sűrűsödtek az árnyak, és odaát, a Vargáék portáján előkerültek a pálinkásüvegek. Tudta, hogy van valami külön küldetés, tudta, hogy ez az egész nem csak önmagáért van.

Bővebben ...

Neszlár Sándor: Terepszemle 8.

A következő megállónál a mellettem álló nő, az utolsó pillanatban, leugrott a villamosról, mintha csak menekülne, egyből odakaptam a fejem Flamma irányába, de ő éppen a táskájában kotorászott valami után, újból megtöröltem az arcomat, bármit megadtam volna egy zsebkendőért, jobb híján a pólómmal töröltem le az izzadságomat. Amikor a villamos ráfordult a hídra Flamma felállt, és odalépett az első ajtóhoz, majd megnyomta a leszállásjelző gombot.

Bővebben ...

Lackfi János regényrészlete

Mindegy, csak csukja már be az ajtót. Ilyen az én beleérző anyám, nagyon nem szeretem, amikor próbál megnyugtatni, valahol mégis élvezem, azt is, hogy valaki próbál megnyugtatni, meg azt is, hogy jogom van nem megnyugodni, ha próbálnak megnyugtatni, mert én egy MÁSIK EMBER vagyok, értitek, tizenhét éves, hamarosan tizennyolc, akkor nyugszom meg, amikor akarok. És akkor nem, amikor nem akarok. Olyankor is szoktam dühöngeni és szitkozódni, amikor senki sincs itthon.

Bővebben ...

Nemes Z. Márió: A mozi hajnala

Edison a gyár belső szerveinek a felhasználásával vezette a helyszínre az áramot, a bélkábelek és gyomortranszformátorok kiválóan működtek. Topszit először ciános répákkal elkábították, majd Edison kisajtolta a gyárból az elektromos nedűt, miközben a filmvevő kamera a füstölögve eldőlő masszív elefánttestet zabálta tekintetével. A felvétel a filmtörténet egyik legfontosabb dokumentumává vált, és az elhagyatott gyár belső tereiben azóta is végtelenítve pörögnek a képek, mintha a mozi hajnala sose ért volna véget.

Bővebben ...