SzIF Online

Kritika, esszé

November-decemberi lapszemle és 2018-as toplista

Visszaugorva az időben a novemberi Alföldre hívnám fel a figyelmet, amely Borbély Szilárd munkásságának és személyének állít emléket, és nem akárhogyan. Ez a lapszám egy meisterwerk, azt kell, hogy mondjam, lássuk, miért. Egyrészt a versblokk szerkesztése abban áll, hogy a borbélyi poétikák felől közelít, amely szerteágazóan összetett, de a felismerhetőség jellemzi. És bár sokan vallják azt, hogy Borbély Szilárd költészete valamilyen módon hatással volt rájuk, a mód, amelyben ez megtörténik, nem könnyen fölfejthető. Teljesen más irányból közelítenek.

1114_20190108102452.jpg

 

Tovább

Vándorló könyvespolc 27.

A regény a sivár, kiüresedett, sablonos hétköznapjairól, a tétlenségéből és a társadalomban elfoglalt pozíciójából fakadó, s az ez iránt érzett mélyről jövő, elfojtott dühéről szól, amely természetfeletti lustasággal párosulva, beteg, gyilkos képzelgésekben és verbális agresszióban tör felszínre. Csillag Lajos regényével ellentétben, ezúttal biztosak lehetünk benne, hogy antihősünk nem fog eszeveszett lövöldözésbe fogni, ő az ezredfordulós generáció -2.0. egyik ritka, védett példánya, a roncsolt verzió, a tettek nélküli, minden mindegyek embere, akinek legnagyobb bűne, hogy úgy érzi, elvan.

1113_20190106160403.jpg

 

Tovább

Retrospektív őszi lapszemle

Annál strukturáltabb és egyenesebb, következetesebb élményt nyújtott a prózaszekció, amibe most az esszét is és a visszaemlékezéseket is beleértem. Nádas Péter Radnóti francia kiadása kapcsán ír a költőről a maga megszokott kifinomult, csodálatos nyelvén, rendkívül intim kontextusba helyezve Radnótit és családját: újra és újra el tudjuk hinni neki, hogy a politika, a történelem és a személyesség egyszerűen elválaszthatatlan egymástól. Kíváncsian olvastam Nagy Ildikó Noémi és Garaczi László négykezes regényrészletét, a Hullámzó horizontot: talán picit rövid volt ez a részlet ahhoz, hogy nagyobb képet kapjunk arról, mi is van készülőfélben, de szerettem a próza ritmusát, a történések forgatókönyvét.

1103_20181223113944.jpg

 

Tovább

Ez a regény a születéssel végződik

Fehér Boldizsár egy olyan társadalom képét tárja elénk, amely egyszerre végletesen atomizálódott, ugyanakkor lehetővé tesz azért átjárásokat és ugrásokat is, amelyek gyakran rejtői magasságokig/mélységekig menően teszik abszurddá az emberi létezést. A Vak majom nem azt mutatja be ugyanis, hogy az egyén a fake news-tenger rettenetes információdömpingjében elszemélytelenedik, ok és cél nélkül létezik, hanem arra figyelmeztet inkább, hogy ez a borzalmas posztmodern utáni állapot semmiféle felmentést nem ad számára.

1099_20181216103344.jpg

 

Tovább

Haverkodás Petőfivel

Szálinger Balázs és Szűcs Krisztián formációja, a Szűcsinger idén jelentette meg első, Ennyit tudtunk segíteni című anyagát, amelyen a névadó pároson kívül Bödőcs Tibor, Kovács Krisztián és Háy János működtek közre. A cím egy lemez mellé kiadott könyvet, vagy megfordítva, egy könyv mellé kiadott lemezt takar. A sorrend nem egyértelmű, ugyanis a szövegek és a zenei anyagok egymást kiegészítve léteznek, viszonyukban nincs alárendelt fél. Olyanok, mint két bajtárs a 21. századi Magyarországon, akik együtt szenvedik el és nevetik ki a jelenkori társadalmi-közéleti jelenségeket, vagy idézik meg a magyar kultúra nagyjait. Tábortűznél írnak levelet Adynak, továbbgondolják Karinthyt, megzenésítik Háy Jánost és még sorolhatnánk.

1098_20181212220942.jpg

 

Tovább

A szegénységről máshogyan

Felütve első verseskönyvét, arra gondoltam, hogy nem a felező nyolcas teszi a népi költőt. Igaz, ő a népé, és nem kimondottan népi. Egyből közel került hozzám ez a földszagú, apás-anyás ősiség, mintha Oravecz Imre bükki és szabolcsi leágazása volna ez a líra, különösen a falu kihalt családjainak nevét leltárazó versével – pedig hajlandóságom szerint az urbánus fertályt képviselem, ám a lokalitás egy bizonyos szint fölött, bizonyos küszöbön túl mindegy nekem. Mindegy, csak üssön. Üt.

1097_20181210223548.jpg

 

Tovább
© SZIFOnline 2014   |   Minden jog fenntartva