Szvoren Edinát Kovács Eleonóra kérdezte

Az a kérdés inkább, hogy a konkrét szereplő mondhat-e, gondolhat-e ilyet, fölmerülhet-e ez a tudattartalom. Lehet-e olyan okos vagy rövidlátó a szereplőm, hogy ezt adjam a szájába. De, vigyázat, ahogy előbb mondtam, ezek nem szájak és nem idézetek! Amellett ezek a novellabéli házibölcsességek, még ha valamilyen értelemben furcsamód fején találják is néha a szöget, sokszor rendkívül rövidlátó bölcsességecskék, úgyhogy igencsak ijesztő őket meglátni idézetoldalakon, mondjuk barátság-kategóriában, mondjuk egy veretes Coelho-mondat mellett.

Kulcsár Árpádot Ayhan Gökhan kérdezte

Mitől világszerű egy vers, és mitől versszerű egy világ. Az biztos, hogy vannak a versnek, a költészetnek piedesztáljai, a költőnek még mindig vannak ilyen transzcendens felhatalmazásai, vannak fogalmak, mint ihlet. Na, nálam ezeknek semmi köze a vershez. A vers a valósnak egyfajta (nem-filozófiai) kifejeződése. Az igazsághoz van köze, s mint ilyen, manapság tényleg semmi.

Szálinger Balázst Balogh Gergő kérdezte

A háború az a társadalom életében, mint a szakítás vagy a végleg megromlott viszony egy párkapcsolatban. Szerettem volna ezt a kettőt egymásra játszatni egy pofonegyszerű képlettel: szakítás, háborúban. Ahol egy ajtó becsukódik, ott kinyílik egy másik. A legnagyobb traumából egy társadalom/ország nem nagyon tud azonnal virágba szökkenni és optimistává válni, de ha a szerelmet vagy párkapcsolatot nézzük, ott talán ez igen is lehetséges. Valakinek, valaminek muszáj eltűnnie, elmúlnia.

Kricsfalusi Beatrix teatrológust, irodalomtörténészt Grunda Marcell kérdezte

Mindig vannak olyan írók, rendezők, színészek, dramaturgok, akik adottnak és sérthetetlennek tekintik a polgári illúziószínházként ismert gyakorlat esztétikai és intézményes kereteit, ahogy olyanok is, akik alapjaiban akarják megkérdőjelezni azt. Nem tagadom, hogy engem – ahogy általában a színházat foglalkozásszerűen látogató teatrológusokat és kritikusokat – az utóbbiak érdekelnek igazán.

Kiss Georgina és Závada Péter beszélgetése a tárgyiasságról

Talán nem ártana előbb-utóbb különbséget tennünk a fizikai értelemben vett tárgy (élettelen objektumok) és a filozófiai, még pontosabban a fenomenológiai értelemben vett tárgy, illetve annak dologi tapasztalata között, mert véleményem szerint többek között ebben áll a még romantikus, Wordsworth-i gyökerekkel rendelkező, szubjektumkiterjesztő vers és a már klasszikus modern, Rilke-féle, dologi líra (Dinggedicht), azaz a fenomenológiai érdeklődésű tárgyiasság közti különbség.

Pass Andrea rendezőt, drámaírót Adorján Beáta kérdezte

Van, hogy előre megírok egy darabot, de olyan is előfordult már, hogy a próbák során születnek a jeleneteken. Rendezőként ez kétféle munkamódszert jelent, az utóbbinál gyakran a rendezői ötletek előrébb járnak, ezek generálnak bizonyos jeleneteket, talán több a formai megoldás ezeknél az előadásoknál. Az biztos, hogy le tudok válni a saját szövegeimről olyan értelemben, hogy nagyon is kritikus vagyok velük szemben. Fel tudom mérni, ha egy jelenettel probléma van.