Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form

Keresés

„ezek nem szájak és nem idézetek”

Szvoren Edinát Kovács Eleonóra kérdezte
Az a kérdés inkább, hogy a konkrét szereplő mondhat-e, gondolhat-e ilyet, fölmerülhet-e ez a tudattartalom. Lehet-e olyan okos vagy rövidlátó a szereplőm, hogy ezt adjam a szájába. De, vigyázat, ahogy előbb mondtam, ezek nem szájak és nem idézetek! Amellett ezek a novellabéli házibölcsességek, még ha valamilyen értelemben furcsamód fején találják is néha a szöget, sokszor rendkívül rövidlátó bölcsességecskék, úgyhogy igencsak ijesztő őket meglátni idézetoldalakon, mondjuk barátság-kategóriában, mondjuk egy veretes Coelho-mondat mellett.

Bővebben ...

Az igazsághoz van köze, s mint ilyen, manapság tényleg semmi

Kulcsár Árpádot Ayhan Gökhan kérdezte
Mitől világszerű egy vers, és mitől versszerű egy világ. Az biztos, hogy vannak a versnek, a költészetnek piedesztáljai, a költőnek még mindig vannak ilyen transzcendens felhatalmazásai, vannak fogalmak, mint ihlet. Na, nálam ezeknek semmi köze a vershez. A vers a valósnak egyfajta (nem-filozófiai) kifejeződése. Az igazsághoz van köze, s mint ilyen, manapság tényleg semmi.

Bővebben ...

Nem, nem hivatásom a vétó

Szálinger Balázst Balogh Gergő kérdezte
A háború az a társadalom életében, mint a szakítás vagy a végleg megromlott viszony egy párkapcsolatban. Szerettem volna ezt a kettőt egymásra játszatni egy pofonegyszerű képlettel: szakítás, háborúban. Ahol egy ajtó becsukódik, ott kinyílik egy másik. A legnagyobb traumából egy társadalom/ország nem nagyon tud azonnal virágba szökkenni és optimistává válni, de ha a szerelmet vagy párkapcsolatot nézzük, ott talán ez igen is lehetséges. Valakinek, valaminek muszáj eltűnnie, elmúlnia.

Bővebben ...

Számomra a színház elsősorban szituáció

Kricsfalusi Beatrix teatrológust, irodalomtörténészt Grunda Marcell kérdezte
Mindig vannak olyan írók, rendezők, színészek, dramaturgok, akik adottnak és sérthetetlennek tekintik a polgári illúziószínházként ismert gyakorlat esztétikai és intézményes kereteit, ahogy olyanok is, akik alapjaiban akarják megkérdőjelezni azt. Nem tagadom, hogy engem – ahogy általában a színházat foglalkozásszerűen látogató teatrológusokat és kritikusokat – az utóbbiak érdekelnek igazán.

Bővebben ...

„Semmi se kész, amíg rá nem néztem”

Kiss Georgina és Závada Péter beszélgetése a tárgyiasságról
Talán nem ártana előbb-utóbb különbséget tennünk a fizikai értelemben vett tárgy (élettelen objektumok) és a filozófiai, még pontosabban a fenomenológiai értelemben vett tárgy, illetve annak dologi tapasztalata között, mert véleményem szerint többek között ebben áll a még romantikus, Wordsworth-i gyökerekkel rendelkező, szubjektumkiterjesztő vers és a már klasszikus modern, Rilke-féle, dologi líra (Dinggedicht), azaz a fenomenológiai érdeklődésű tárgyiasság közti különbség.

Bővebben ...

Csak azt használom fel, ami mély nyomot hagy bennem

Pass Andrea rendezőt, drámaírót Adorján Beáta kérdezte
Van, hogy előre megírok egy darabot, de olyan is előfordult már, hogy a próbák során születnek a jeleneteken. Rendezőként ez kétféle munkamódszert jelent, az utóbbinál gyakran a rendezői ötletek előrébb járnak, ezek generálnak bizonyos jeleneteket, talán több a formai megoldás ezeknél az előadásoknál. Az biztos, hogy le tudok válni a saját szövegeimről olyan értelemben, hogy nagyon is kritikus vagyok velük szemben. Fel tudom mérni, ha egy jelenettel probléma van.

Bővebben ...