Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form

Keresés

Antihősök kora

Totth Benedeket Makai Máté kérdezte
Az én generációmban, de még inkább a nálam fiatalabb írók közül egyre többen próbálják áthágni vagy eleve átjárhatóként kezelni ezeket a korábban szinte átjárhatatlannak tetsző határokat. Egyre több fiatal magyar író van, aki a zsánerekből próbál meríteni, mégsem tisztán zsánerirodalmat ír, sci-fi és fantasy elemekből építkezik, de a végeredmény mégsem vegytiszta sci-fi, vagy fantasy. És szerintem ez is mind-mind irodalom.

Bővebben ...

Számomra az élet Ulysses nélkül nem képzelhető el

Gula Marianna irlandistát, irodalomtörténészt Fagyal József Szabolcs kérdezte
A másik szöveg, amit szívesen fordítanék az a kortárs északír író, Glenn Patterson 2014-es, Belfastban játszódó, a The Rest Just Follows című regénye. Abban az évben, amikor Corkban tanultam, körbeutaztam az ír szigetet, így eljutottam Belfastba is. Körülbelül másfél napot töltöttem ott, de különösen nem fogott meg (és a kilencvenes években nem is volt túl biztonságos hely). Belfast akkor kezdett számomra érdekessé válni, amikor néhány évvel ezelőtt elkezdtem Glenn Pattersont olvasni.

Bővebben ...

„Ha csak egy napot is töltök írók társaságában, sok parányi szigetet látok”

Térey Jánost Pethő Anita kérdezte
Válságkorban élünk. Átmeneti kornak nyilván átmeneti művészete van, ez persze nem zárja ki, hogy az ember maradandó művekbe ütközzön. Engem húszéves korom óta vonz a válságirodalom, Aiszkhülosztól és Kleisttől a Sátántangóig; s egyáltalán, a katasztrófák terápiája, az ezekről szóló beszéd. Viszont nem horrort írok, mint Stephen King. Ezek életigenlő könyvek, amelyekben próbára teszem a hősöket.

Bővebben ...

„Irracionális viszonyok között, egy alig reflektált fétiskultúrában létezünk”

Bartók Imrét Makai Máté kérdezte
A lépcsőházi gondolat (esprit d’escalier) arra utal, ami már csak azután jut eszünkbe, hogy elhagytuk a lakást, hogy magára hagytuk korábbi beszélgetőpartnerünket. Állandó megkésettség: egy álmatlan bagoly az alkony függönye előtt. Az irodalom esetében ez triviálisan igaz: sosem vagyunk és sosem lehetünk ott. Ehhez tartozik még az írás mint felejtésgépezet gondolata Platóntól Kafkáig.

Bővebben ...

„Folyamatosan ettem az információt, de megemészteni nem tudtam”

Halász Gábort Sifter Veronika kérdezte
Eredetileg két évre szerződtem a Ballet National De Marseille-be, de aztán öt és fél év lett belőle, és azt gondolom – noha a várost nem kedveltem meg –, hogy akkor ez a lehető legjobb hely volt a számomra. A társulat vezetője, az építész végzettségű Fréderic Flamand nagyfokú önállóságot biztosított a társulat tagjainak. Mi kreáltuk és szerkeszthettük a mozgásanyagokat. Olyan csoportban dolgoztunk, amiben nagyon magas fokú volt a belső kommunikáció.

Bővebben ...

Vagy az irodalmi hősök szerinted örökké élnek?

Korpa Tamás levélinterjúja a magát Lanczkor Gáborként leleplező Barna Dáviddal
Feltett szándékom volt, amire néhány kritika szerencsésen rá is tapintott, hogy a kortárs magyar próza egy viszonylag széles szeletét fedjem le a források saját szöveggé írásától a test túlhangsúlyozott szerepeltetéséig. És mindezt úgy tegyem, hogy végső soron ne lehessen eldönteni, ez most komoly, vagy a fent említett módszerek általános használatának paródiája.

Bővebben ...