Hírlevél feliratkozás

Keresés

Csehy Flóra művei

A leégett fű már csak parázs. / Felgyúlt, elégett, nincs maradás! // Nincs már lehetőség, hogy eltűnjön a parázs. / Jaj, ez a parázs mekkora gondot hoz ránk! / Búza így nem nő majd. A virágok is becsukódnak. / Jaj, az a fű, az az ártatlan fű, hogy éghetett le most!

Bővebben ...

Dzsinn(ek) a palackban

Elekes Dóra: A muter meg a dzsinnek, Csimota, Budapest, 2015.
A magyar gyerekkönyvpiacon mára már szerencsére egyre több tabudöntögető könyv jelenik meg. Szükség van ezekre, hiszen attól, hogy nem beszélünk valamiről, még igenis létezik, és ezek a könyvek segíthetnek a problémás helyzetek megismerésében, feldolgozásában, az érzés megerősítésében, hogy nem vagyunk egyedül a bajunkkal a világban. Ráadásul jó kiindulási pont beszélgetésekhez. A 9-10 éves korosztály számára alkoholizmusról írni nem egyszerű, nem is igen jelent meg olyan könyv magyar író tollából, aminek ez a téma áll a középpontjában. Úgy gondolom, ez egy nagyon jó megközelítés, jól értelmezhető hasonlatokkal (dzsinnek), elgondolkodtató, ugyanakkor emészthető cselekménnyel és humorral, ami megszólíthatja a gyereket.

Bővebben ...

És segítettem a muternak egyenesen menni

Elekes Dóra: A muter meg a dzsinnek, Csimota, Budapest, 2015.
A gyermek narrátor alkalmas lehet arra, hogy a történet olvasói egy olyan értelmezést kapjanak, amely különbözik a felnőttekétől. A technika egyáltalán nem új, Elekes Dóra A muter meg a dzsinnek című könyve az alkoholizmus témája miatt érdemelte ki a tabudöntögető jelzőt. A tematikus újdonságon túl a szöveg sikerrel kerüli el a didaktikus vagy a szentimentális olvasatot, valamint a főhős gyermekségének utolsó pillanatait érzékletesen ábrázolja a mesei hagyomány segítségével.

Bővebben ...

Ayhan Gökhan gyerekversei

Apukám, amíg velünk élt, / minden nyáron megígérte, / megígérte, / megígérte. // Elvisz magával a Balatonra, / s hárman ülünk a kempingszékbe. / Kempingszékbe, / kempingszékbe.

Bővebben ...

Kinek szól, és mit mond?

Mészöly Ágnes: Darwin-játszma (Móra, 2014.)
Végül az írás lesz az, ami egyfajta megoldást jelent a főhős számára. A kettős narráció lehetőséget nyújt az önreflexióra, hiszen Kata – miközben Patnak leírja, hogy hogyan látta ő az eseményeket – ugyanúgy szemlélőjévé válik a történteknek, amely egyfajta önnevelődéssé válik. Kata folyamatosan reflektál az általa leírt eseményekre, sőt a szerző játszik is ezekkel a betétekkel a feszültség fokozása érdekében, hiszen gyakran ott szakad félbe egy-egy esemény, ahol éppen a legizgalmasabb mozzanat történik.

Bővebben ...