Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form

Keresés

Ahol az ő lelke - Vida Gábor regényéről II.

Az eredetileg A visszairány címet viselő alkotás (melyet a szerző a könyv szerkesztőjének, Lövétei Lázár Lászlónak kérésére változtatott meg) felfogható egyetlen fejezetek, jelzések nélküli összetett, kalandozásokkal teli mondatként. Mintha egy tér közepéről (a regényben stabil pontként konstruálódó kolozsvári főtér) futtatná végig tekintetét és gondolatait körbe-körbe az elbeszélő, miközben a falak mögül, kis utcákról benyomások, történettöredékek hada tódulna nyelve elé - Jován Katalin kritikája

Bővebben ...

Luddita hitvallás

Békés Márton olvasatában a pusztító civilizáció néz farkasszemet a nyers és zabolátlan természettel; ez az a két pólus, amelyek egyike mellett az olvasónak le kell tennie a voksát. De mi a helyzet akkor, ha egyiket sem választjuk? Pápay György kritikája Békés Márton könyvéről

Bővebben ...

Ha jó, közelebb van Istenhez

A másik szempont pedig, amelyet a szelídítőnek mindig figyelembe kell vennie, hogy nem csak a múlt változik a történeti megismerés során, hanem a jelen is a megismerés ideje alatt, vagyis az egyes kutatások és azok eredményei elsősorban nem egy mindenkori, hanem egy aktuális közönségnek szólnak, amelynek megvan a maga speciális jellemzője és elvárásai – ehhez valahogyan viszonyulnia kell a történésznek. Így tehát a múlt megszelídítése egy soha véget nem érő feladat - Lajtai Mátyás Miskolczy Ambrus könyvéről

Bővebben ...

Kihátrálás a szükségállapotok tükörképeibe

nincs hol nem lenni
Az egyedüllétet tudni kell kívánni, annak pedig nyelve van, amit ismerni kell. Egyfajta meditatív útkeresés ez a saját magányban, ahova az életritmus szüneteiben nemcsak visszavonulni, hanem ahonnan másokat kitiltani, elriasztani is szükséges - Roginer Oszkár kritikája Antalovics Péter Örökszoba című verskötetéről

Bővebben ...

Jelen történetei: a múlt nemzetiesítése a tankönyvekben

Ami szűkebb, szaktudományos szempontból elsőrendű jelentőségű, az nem más, mint az, hogy Lajtai a történelemtankönyvek hosszútávú elemzésével a modern magyar nacionalizmus 18. század végi geneziséhez és 19. századi fejlődéstörténetéhez való eszmetörténeti közelítés egy olyan perspektíváját nyitja meg, mely a magyar szakirodalmon belül eddig egyedülállónak mondható.

Bővebben ...