Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form

Keresés

A médium dekonstrukciója: a JoDi korai webművei

Archeológiai szempontból a JoDi a néző provokálásával a spektákulum társadalma és az internet kulturális ideológiája ellen intézett támadást, míg genealógiailag nézve ez messze radikálisabb (ha úgy tetszik: avantgárd jellegű), mint a mai flash-alapú vagy high-tech hálózati alkotások zöme, melyek a befogadó kívánságát lesik. - Gerencsér Péter tanulmánya

Bővebben ...

Alulnézetből

A harmadik híd legnagyobb erénye a hajléktalanság kérdésének rendkívül érzékeny, részletgazdag, megvilágító erejű, részvétteljes, de nem leereszkedő vizsgálatában áll. Képes fellazítani eddigi nézőpontunkat nem csupán az utcára kényszerült emberekkel, de saját életünkkel kapcsolatban is. - Falvai Mátyás kritikája Szilasi László A harmadik híd című regényéről

Bővebben ...

Győrffy Ákos beszéde. A melankólia születése avagy a német felhő

Nagy, üres térségeket láttam Berlinben a házak között. Mintha hatalmas, elhagyatott parkolók lettek volna, még fű sem nőtt rajtuk. Némelyik ilyen térség sarkában óriási téglakupacok. Nem értettem, miért vannak ezek a furcsa holt-terek a városban. A tanárnőtől tudtam meg, hogy a háborúban elpusztult városrészek hűlt helyeit látom. - A drezdai Bardinale 2013 című nemzetközi költészeti fesztiválon elhangzott szöveg bővített változata.

Bővebben ...

Fertőző feuilleton

Hansági Ágnes: Tárca – regény – nyilvánosság. Jókai Mór és a magyar tárcaregény kezdetei
Hansági Ágnes könyve olyan tanulmányokat fog össze, amelyek a tárcaregény sajátosságaiból adódó következményeket járják körül. Ugyanakkor – miként a kiemelt tárcaregényekről is elmondható – ezek a tanulmányok együtt, a könyv médiumában is megállják helyüket: megszerkesztettségének és az egymásba futó problémaköröknek köszönhetően Hansági Ágnes munkája könyvként, lineárisan is olvashatóvá válik. Középpontjában az a kérdés áll, hogyan befolyásolja (fertőzi meg?) a befogadást, sőt az egész kulturális közeget egy tömegmédium terjedése.

Bővebben ...

Sanyi bá Elvisszel találkozik

... az egyik felvethető kérdés Muszka Sándor szövegei kapcsán az, hogy miként viszonyulnak a székelység-sztereotípiákhoz? Inkább kimozdulnak vagy inkább megerősítésre kerülnek bennük a „székely atyafival” kapcsolatos képzetek? - Balázs Imre József kritikája Muszka Sándor Sanyi bá című könyvéről.

Bővebben ...

Nászének, égetett agyag

Kovács András Ferenc költészetének recepcióját áttekintve az első recenzióktól kezdve, két részben egymással is összefüggésbe hozható megfigyelés tér újra és újra vissza: KAF költészetének meghatározó jellemzője az intertextualitás, valamint az alakmások, maszkok használata / megjelenése. - Mészáros Márton értekezése Kovács András Ferenc Nászének, égetett agyag című költeményéről

Bővebben ...