Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form

Keresés

Fotó: Túry Gergely

Pislogás – Térey János (1970–2019)

Nem volt sem zászlóvivős, sem zászlóra írható fajta. Az volt a dolga, hogy írjon. Az első kötete megjelenésekor még csak 21 éves. Debrecenből és Vámospércsről Pestig (és Budáig, vagy fordítva) jut ez a vonatozó (Godfather) Termann, ez a történelmet, irodalmat terekben és emberekben mérő dandy. Zakós bölcsész, aki mérnöki szemmel néz és lát, és Verlaine-be, Adyba egyként fogódzkodva írja és írja a remekműveket. Olyan verses regényt csinál, hogy Puskin asztala is beleremeg.

Bővebben ...

Hovámiért - Térey János emlékére

Kellem, bőkezűség, szenvedély, melankólia. Csönd, nyugtalanság, szenvedés. Nem csönd, nem nyugtalanság, nem szenvedés: melankólia, szenvedély, bőkezűség, kellem. Új utak a nemzethez. Döbbenten és lelkesülten járkáltam, amikor olvastam a Nem tisztelitek a magyar szenvedést című versed 2012 decemberében. Nyugtalanság, bőkezűség. Végtelenített fényreklámok.

Bővebben ...

Kevéske hal a bódéban

Rizsányi Attila vajdasági lapszemléje
A webmagazin és olvasóterem (www.zetna.org) Tuvalu cím alá rendezve tett közzé szövegadagot, pontosabban versadagot, amelyek jórészt a víztematikával és -szimbolikával kacérkodnak. A zEtna ezzel nyilván a tavaly novemberi fesztiváljának lenyomatát adja meg – úgy látszik, ez egy ilyen lenyomatadó évindítás. Itt ínyencségre találnak a fordítások összevetésének kedvelői is, hiszen eredetiben és magyar változatukban is feltűnnek szövegek, így a Tuvalu című Gojko Božović-vers is (Tuvalu se zubima drži za vazduh – Tuvalu foggal kapaszkodik a levegőbe).

Bővebben ...

Megszólítások – áprilisi erdélyi lapszemle

Minden felvezetés nélkül: számomra a hónap élményét Tompa Andrea Szelíd farkas. Kisebbség, irodalom, színház című szövege jelentette a Korunk 2019/4-es számából (ez az élmény már megvolt azok esetében, akik decemberben a BBTE karácsonyi előadásverziót hallották). A kisebbségreprezentáció módjairól beszél a művészetben, az ábrázolt másik idegenségéről és láthatóságáról, a szelíd farkas megszólításáról, ami a felhatalmazás, a törődő tekintet, a mellérendelés, a gyógyítás gesztusait feltételezi.

Bővebben ...

Írói és olvasói kultuszok

Bíró-Balogh Tamás esszéje
A fülszöveg ezek szerint nem az olvasókat, hanem az irodalmi élet többi résztvevőjét tájékoztatja: a többi költőt, a kritikusokat, a szerkesztőket. Hogy az idősebb költőtárs nekik ajánlja figyelmébe az induló fiatalt. Egyfajta kinyilatkoztatás a mestertől, hogy ezzel az ajánlólevéllel útjára bocsátja őt, ezentúl foglalkozzatok vele, de annak rendje s módja szerint, hogy tudjátok, az én tanítványom. (Még ha ténylegesen nem is – de ezzel a gesztussal felvállaltan.)

Bővebben ...

A láthatatlantól az epifániáig

Márciusi lapszemle
A Korunk magyar történelmi csaták témájú lapszámában elsőként Szűts-Novák Rita Szendrey Júlia (1828–1868) költőnő romantikus gyermekképe című tanulmányára csaptam le, amelynek tézise, hogy a szerző romantikus irodalmi eszményképe és a magánéleti gyermekfelfogása kevésbé összeegyeztethető. A tanulmány azon egyre nagyobb érdeklődésnek örvendő törekvések közé sorolható, amelyek látni és láttatni kívánják Szendrey Júliát a nemzeti özvegy sablonszerepén túl, s bár ígérete ellenére túlnyomórészt az életrajzi és a korszakra jellemző körülményekre fókuszál, mintsem a költőnő saját írásaira, sűrített és meggyőző gondolatmenetet nyújt.

Bővebben ...