Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form

Keresés

Megszólítások – áprilisi erdélyi lapszemle

Minden felvezetés nélkül: számomra a hónap élményét Tompa Andrea Szelíd farkas. Kisebbség, irodalom, színház című szövege jelentette a Korunk 2019/4-es számából (ez az élmény már megvolt azok esetében, akik decemberben a BBTE karácsonyi előadásverziót hallották). A kisebbségreprezentáció módjairól beszél a művészetben, az ábrázolt másik idegenségéről és láthatóságáról, a szelíd farkas megszólításáról, ami a felhatalmazás, a törődő tekintet, a mellérendelés, a gyógyítás gesztusait feltételezi.

Bővebben ...

Írói és olvasói kultuszok

Bíró-Balogh Tamás esszéje
A fülszöveg ezek szerint nem az olvasókat, hanem az irodalmi élet többi résztvevőjét tájékoztatja: a többi költőt, a kritikusokat, a szerkesztőket. Hogy az idősebb költőtárs nekik ajánlja figyelmébe az induló fiatalt. Egyfajta kinyilatkoztatás a mestertől, hogy ezzel az ajánlólevéllel útjára bocsátja őt, ezentúl foglalkozzatok vele, de annak rendje s módja szerint, hogy tudjátok, az én tanítványom. (Még ha ténylegesen nem is – de ezzel a gesztussal felvállaltan.)

Bővebben ...

A láthatatlantól az epifániáig

Márciusi lapszemle
A Korunk magyar történelmi csaták témájú lapszámában elsőként Szűts-Novák Rita Szendrey Júlia (1828–1868) költőnő romantikus gyermekképe című tanulmányára csaptam le, amelynek tézise, hogy a szerző romantikus irodalmi eszményképe és a magánéleti gyermekfelfogása kevésbé összeegyeztethető. A tanulmány azon egyre nagyobb érdeklődésnek örvendő törekvések közé sorolható, amelyek látni és láttatni kívánják Szendrey Júliát a nemzeti özvegy sablonszerepén túl, s bár ígérete ellenére túlnyomórészt az életrajzi és a korszakra jellemző körülményekre fókuszál, mintsem a költőnő saját írásaira, sűrített és meggyőző gondolatmenetet nyújt.

Bővebben ...

Utópisztikus egyensúlykeresés

Februári erdélyi lapszemle
Különös érdeklődéssel olvastam Koszta Gabriella fordító bensőséges hangú írását azokról a konstruktív interferenciákról, amelyek a FILIT (Iași-i Nemzetközi Irodalmi és Műfordító Fesztivál) és az Ipotești-i Nemzetközi Műfordító Műhely berkeiben létrejöhetnek a román irodalmat fordítók között. Nagyon tudok örvendeni annak a figyelemnek és lelkesedésnek, amellyel erdélyi magyar költők, írók tartósan fordulnak kortárs román alkotások felé, és a februári Helikonok (2019/3 és 4, mivel kétszer jelenik meg egy hónapban) ismét hoznak ebből.

Bővebben ...

Benned a létra

Szöllősi Mátyás: Simon Péter, Európa, Budapest, 2018.
Az olvasó végigkíséri egy napját, és megpróbál választ találni a kérdésre: mi lehet ez a súlyos teher, amitől nem tud megszabadulni Simon Péter? Bár a szerző késlelteti a válaszadást, hiszen csak a könyv utolsó fejezetében derül ki egyértelműen, miről is van szó, az elejtett információkból már sokkal korábban gyanakodhatunk. A késleltetés szervezi a regény narratíváját, és ehhez társul az olvasó homályban tartásának mechanizmusa is, amely nemcsak fókuszált figyelemre, illetve a hiányok kitöltésének megkísérlésére késztet minket, de az érzékelés működésmódjára is ráirányítja a figyelmet.

Bővebben ...

Ez a regény a születéssel végződik

Fehér Boldizsár: Vak majom, Magvető, Budapest, 2018.
Fehér Boldizsár egy olyan társadalom képét tárja elénk, amely egyszerre végletesen atomizálódott, ugyanakkor lehetővé tesz azért átjárásokat és ugrásokat is, amelyek gyakran rejtői magasságokig/mélységekig menően teszik abszurddá az emberi létezést. A Vak majom nem azt mutatja be ugyanis, hogy az egyén a fake news-tenger rettenetes információdömpingjében elszemélytelenedik, ok és cél nélkül létezik, hanem arra figyelmeztet inkább, hogy ez a borzalmas posztmodern utáni állapot semmiféle felmentést nem ad számára.

Bővebben ...