Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form

Keresés

Benned a létra

Szöllősi Mátyás: Simon Péter, Európa, Budapest, 2018.
Az olvasó végigkíséri egy napját, és megpróbál választ találni a kérdésre: mi lehet ez a súlyos teher, amitől nem tud megszabadulni Simon Péter? Bár a szerző késlelteti a válaszadást, hiszen csak a könyv utolsó fejezetében derül ki egyértelműen, miről is van szó, az elejtett információkból már sokkal korábban gyanakodhatunk. A késleltetés szervezi a regény narratíváját, és ehhez társul az olvasó homályban tartásának mechanizmusa is, amely nemcsak fókuszált figyelemre, illetve a hiányok kitöltésének megkísérlésére késztet minket, de az érzékelés működésmódjára is ráirányítja a figyelmet.

Bővebben ...

Ez a regény a születéssel végződik

Fehér Boldizsár: Vak majom, Magvető, Budapest, 2018.
Fehér Boldizsár egy olyan társadalom képét tárja elénk, amely egyszerre végletesen atomizálódott, ugyanakkor lehetővé tesz azért átjárásokat és ugrásokat is, amelyek gyakran rejtői magasságokig/mélységekig menően teszik abszurddá az emberi létezést. A Vak majom nem azt mutatja be ugyanis, hogy az egyén a fake news-tenger rettenetes információdömpingjében elszemélytelenedik, ok és cél nélkül létezik, hanem arra figyelmeztet inkább, hogy ez a borzalmas posztmodern utáni állapot semmiféle felmentést nem ad számára.

Bővebben ...

Haverkodás Petőfivel

Szűcsinger: Ennyit tudtunk segíteni, Rózsavölgyi és Társa Kiadó, Bp., 2018
Szálinger Balázs és Szűcs Krisztián formációja, a Szűcsinger idén jelentette meg első, Ennyit tudtunk segíteni című anyagát, amelyen a névadó pároson kívül Bödőcs Tibor, Kovács Krisztián és Háy János működtek közre. A cím egy lemez mellé kiadott könyvet, vagy megfordítva, egy könyv mellé kiadott lemezt takar. A sorrend nem egyértelmű, ugyanis a szövegek és a zenei anyagok egymást kiegészítve léteznek, viszonyukban nincs alárendelt fél. Olyanok, mint két bajtárs a 21. századi Magyarországon, akik együtt szenvedik el és nevetik ki a jelenkori társadalmi-közéleti jelenségeket, vagy idézik meg a magyar kultúra nagyjait. Tábortűznél írnak levelet Adynak, továbbgondolják Karinthyt, megzenésítik Háy Jánost és még sorolhatnánk.

Bővebben ...

A szegénységről máshogyan

Térey János laudációja Antal Balázs Füst Milán-díjához
Felütve első verseskönyvét, arra gondoltam, hogy nem a felező nyolcas teszi a népi költőt. Igaz, ő a népé, és nem kimondottan népi. Egyből közel került hozzám ez a földszagú, apás-anyás ősiség, mintha Oravecz Imre bükki és szabolcsi leágazása volna ez a líra, különösen a falu kihalt családjainak nevét leltárazó versével – pedig hajlandóságom szerint az urbánus fertályt képviselem, ám a lokalitás egy bizonyos szint fölött, bizonyos küszöbön túl mindegy nekem. Mindegy, csak üssön. Üt.

Bővebben ...

Hungarikumok ínyenc fogyasztója

Norman Jope: Gólyák és rétesek, Apokrif-FISz, Bp., 2018., ford.: Tarcsay Zoltán

Norman Jope költészete többször olyan találóan jellemzi Magyarországot, mint azoké a magyar klasszikusoké, akiket többször konkrétan vagy szubtilisan megidéz. Petőfi, Ady vagy József Attila élményeire ismerünk a versekben, de egy mai és valamivel távolítóbb, mégis empatikus, finom és pontos megfigyeléseket tevő, ugyanakkor a magyarság mibenlétét kevésbé magától értetődően kezelő, azt akaratlanul is megkérdőjelező nézőpontból. A kötetben újra élettelivé válnak a puszta, ugar, külváros képzetek, angolos humorral és kellő fanyarsággal átitatva.

Bővebben ...

Idegen alakok, idegen szólamok

Terézia Mora: Szerelmes ufók (Ford. Nádori Lídia), Magvető, Budapest, 2018.
A beszélni-nem-tudás egyébként visszatérő motívuma Mora szövegeinek, e jelenség kvintesszenciáját az az Abel Nema adja a Nap mint nap című regényből, aki bár tíz nyelv kitűnő beszélője, a könyvben mégis alig jut szóhoz. A szófukarság, elnémulás, hallgatás – amelyek több szövegben is megjelennek – igen pregnánsan vannak jelen a Perpetum mobile című elbeszélésben, amelyben Tom barátja sírjánál állva, megtapasztalván az elhunyt nővérének szótlanságát, fiktív dialógust folytat a nővel.

Bővebben ...