Hírlevél feliratkozás

Keresés

Jelzőfény – egy könyv, két kritikus

Szilasi László: Luther kutyái (Oligodendroglioma WHO Grade II: regény), Magvető, 2018.
A nyelv és az esztétikum: ez a Luther kutyái Achilles-sarka. Az aggyal, az érzékeléssel foglalkozó szöveg legfontosabb kérdése, hogy a hőst elsősorban az elvesző érzékelés, a visszanyert tudatállapotok megragadása izgatja. Ebben a feltételrendszerben mindent el kell hinnünk az elbeszélőnek, az átélt tapasztalatok igazságát ki is kérdőjelezhetné meg? Legfeljebb egy másik oligodendrogliómás, de a neurológia valószínűleg ennél a végtelenül leegyszerűsítő értelmezésemnél kicsit bonyolultabban képzeli el az agy működését.

Bővebben ...

Egy nyúl látószöge

Mán-Várhegyi Réka, Mágneshegy, Magvető, Budapest, 2018
Nem lehet mosolygás nélkül olvasni az olyan tökéletes mondatokat, hogy: Békásmegyer veszélyben van, mondta a nyúl. (248.) Mán-Várhegyi Réka regénye tele van emlékezetes jelenetekkel, karakterekkel, helyszínekkel. Az elbeszélői pozíciók és nézőpontok váltakozása nem terheli túl a kompozíciót. A szerkezet csúcspontja a tizedik fejezet, ekkor érvényesülnek a legerősebben a térpoétika és a fokalizáció eszközei. Békásmegyer felvillan egy nyúl látószögében.

Bővebben ...

„Úrhölgy előtt nem verekszünk”

Hász Róbert: Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja, Kortárs, Budapest, 2017.
Carr főhősének, a lélekbúvár Laszlo Kreizlernek azt kell bebizonyítania, hogy a pszichológia és a profilalkotás segítheti a nyomozás munkáját, Fábián pandúrdetektívnek még nehezebb a dolga: neki azt kell igazolnia tetteivel, hogy a modern elvek alapján szerveződött rendőrségnek van létjogosultsága a katonás fegyelemmel működő, de a problémákat éppen ezért kissé leegyszerűsítve megoldani kész csendőrség mellett. A modernitás és a tradíciók, a racionalitás és a fantázia világa egyébként is folyton összesúrlódnak Hász regényében.

Bővebben ...

Világvég-e?

Hutvágner Éva, Örök front, Budapest, Kalligram, 2017.
Talán még sosem telt el annyi idő egy könyv elolvasása és az arról szóló kritikám első mondata között, mint Hutvágner Éva Örök front című első kisregényének esetében, és ami még biztosabb: e két művelet között sosem gondoltam annyit a halálra, mint most. Tűnjön ez bármennyire is ambivalens hatásnak, a mű erényei felé is mutat. A kettősség a kötet egyik alapvetően meghatározó jellemzője.

Bővebben ...

Menschenmasse

Hutvágner Éva, Örök front, Budapest, Kalligram, 2017.
Mi történik, ha egy meteor a Föld felé közelít és menthetetlenül belé is csapódik? Mi történik, amikor az ember egyszer csak látja az életének a végét? Mindannyian tudjuk, hogy előre kimért idő áll rendelkezésünkre, de mi van akkor, ha már azt is tudjuk, hogy pontosan hány hét, nap, óra van hátra? Hutvágner Éva debütáló regénye, a Kalligram gondozásában megjelent Örök front alapszituációja pontosan ez, s ennél radikálisabban aligha szembesülhetünk önnön végességünkkel.

Bővebben ...

Kíméletlenség helyett látomásos emlékezés

Mészöly Miklós: Vadvizek, Jelenkor, Budapest, 2018.
Krasznahorkai László a tömör, csattanós történetek mestere? Ady Endre nagyregénye, Fekete István tudatfolyam-elbeszélése? Éppoly nehéz elképzelni az említetteket, mint a jelzőkben bővelkedő, romantikus-nosztalgikus Mészöly Miklós-esszénovellát. Nem mintha korszakos írók, költők ne találnák fel magukat a legtöbb műfajban, klasszikussá vált műveik viszont annyira karakteresek, hogy szokatlan őket más terepen találni. Miközben tudjuk, a fontos művek sem a semmiből érkeztek, és még a legnagyobbaknak is sokszor hosszas kísérletezés kellett, hogy rátaláljanak a hangjukra.

Bővebben ...