Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form

Keresés

Műfordítás

Xaver Bayer prózái

Még a papírpénzt is növekvő sorba raktam a pénztárcámban.
Lesi Zoltán fordításában

Egy nap elért engem is. Vettem egy iratmegsemmisítőt, és ledaráltam az évek óta felhalmozott levelezésemet, személyes feljegyzéseimet. Aztán elkezdtem rendet rakni a lakásban, kipakoltam a fiókjaimat, kidobtam mindent, amire nem volt szükségem, és a többit ergonomikusan rendszereztem. A könyveket, hanglemezeket, DVD-ket és számítógépes játékokat alfabetikus sorrendbe raktam. Amelyik egy kicsit is ciki volt, azt megsemmisítettem. A szekrénysorok látható részein lévő kacatokat kidobtam. Még a papírpénzt is növekvő sorba raktam a pénztárcámban.

Műfordítás

Ivan Wernisch versei

A ravatalozóban aludtunk a templom mögött.
Vörös István fordításában

Kadó mester lehúzta a jobb lábáról a cipőjét, és kidobta az ajtón, aztán megkérdezte: Hol a cipőm? / Ott, az ajtó mögött, mutatta az egyik tanítvány. / Hol a cipőm?, ismételte Kadó mester. / Az udvaron, találgatta egy másik. / Hol a cipőm?, ismételte Kadó mester. / A bal lábán! / Hol a cipőm?

Műfordítás

Friederike Mayröcker verse

a gázlángnak egy fogacskája hiányzik

a gázlángnak egy fogacskája hiányzik. / a pianínó egyedül kezd el játszani. / a lefolyócsatorna sapienzával bemocskolva. / harminc éve vagyunk elválasztva egymástól (amikor te voltál 30, / én épp akkor láttam meg a napfényt). / axiális, te nagy felugró. / variábilis sírba veled.

Költészet

Závada Péter verse

Megáll az álom távolabbi végében.

Folyamatos jelen. A halottak csoszogása / tisztán kivehető a kórus márványpadlóján. / És a bejárat fölött X. Ince hullazöld jobbja — / holtában is valóságosan int felénk, / és a kezek tulajdonosa visszalép / a hallgatás közepére. // Semmi etimológia: a nevet csak a hangzás / kötötte össze az agóniával. A medencék / vizében a tér abszolutizmus-kori képe

Kinder

Ayhan Gökhan gyerekversei

Aztán egy napon / magával ment el. / Lefekvés előtt néha erre gondolok, / s hullámzik a szám, / mint az őszi Balaton.

A szerb újév napján

Győrffy Ákos említi a „tudat legmélyét”, ahova lesüllyed (vagy fölemelkedik!), amit azzal egészítenék ki, hogy van „hely” és „idő”, ahol a tudatalatti és a tudatfeletti találkoznak. Mindkettő elég képtelen, bár beszüremkedhetnek képek, vagy képekben objektiválódhat. Tudatfelettinek az égi vagy kozmikus szférát nevezem, amit érezhetünk üresnek – semminek –, vagy teltnek is. Régi meggyőződésem, hogy a semmi iszonyatosan gazdag fogalommá válhat az írásban, a költészetben és a meditációban.

Bővebben ...

„A nincs a legerősebb jelenlét”

Győrffy Ákos: A hegyi füzet, Magvető, Budapest, 2016.
Amennyiben az írás önfelszámolás és ez biztosít teret a másiknak, hogyan válik elérhetővé a megszólaló? Úgy vélem, magában a gesztusban ragadható és közelíthető meg az írás cselekvője, kivitelezője. A teret és lehetőséget biztosítás maga lesz az a cselekvés, melyen keresztül hozzáférhetővé válik a megszólaló. Itt és ezzel a logikával folytatva tűnik lényegesnek a következő passzus: az egyetlen feladat a felszámolás.

Bővebben ...

Színek a színtelenségben

Kabai Lóránt: semmi szín, Tiszatáj Könyvek, Szeged, 2016.
A semmi szín kötet valódi arca, hogy úgy próbál meg történeteket mesélni, hogy egyfelől titkolózik (színtelenség), másfelől mindent elmond, egy-egy ütős, szikár sorban (színek). Valahogy végig az az érzésünk, mintha kukkolnánk, máskor meg az, mintha egy idegen egy kocsma félhomályában kendőzetlenül elmesélné legféltettebb titkait, emlékeit. A kötet egyszerre egy nehéz találkozás és egy ismerős utazás.

Bővebben ...

Nemes Nagy éjjel, Nemes Nagy nappal

Más esetekben viszont – nekem legalábbis – túl sok az elfojtás és az öncenzúra. A vers társadalmi termék is, mégis amellett törnék lándzsát, hogy elsődleges szempontja a gyönyör, az író részéről a megszólalás, az olvasóéról az olvasás gyönyöre. A magam részéről erősen megvékonyítottam volna a költő Nemes Nagy Ágnes éjjeleit, és megadtam volna a nappaloknak, ami a nappaloké.

Bővebben ...

Csillaghullás

Szöllősi Mátyás: Váltóáram, Európa Kiadó, Budapest, 2016
Ígérhet-e az ég tisztasága megbékélést? Munkálkodik-e bármilyen rendezőelv a minket körülvevő világban, vagy minden történés vak és értelmetlen, akár egy csillag megsemmisülése? Az élet eme közhelyszerű, mégis kínzó kérdéseit Szöllősi Mátyás remek kötete az olvasás kérdéseivé is átfordítja. A valódi Betelgeuse ma még látható az éjszakai égbolton, de ahogy a figyelmeztetés időről időre a hírekben is felbukkan, robbanása már a közeljövőben bekövetkezhet.

Bővebben ...

Hogyan érthető újra az irodalmi modernség?

Bengi László: Az irodalom színterei. Irodalom és sajtó összefüggésrendszere a 20. század első évtizedeiben, Ráció Kiadó, Budapest, 2016.
Az irodalom színtereinek felépítése logikus, gondolatvezetése teljes kört zár le. A szerző a nyilvánosság fogalmának elővezetését (a nyilvánosság általában) követően egy konkrét történeti korszak, vagyis a 19. század végének és a 20. század első évtizedeinek azon feltételeit tekinti át, amelyek Magyarországon kulcsszerepet játszottak a modernség nyilvánosságának kialakulásában (a nyilvánosság egy történeti formája). Ezt követően e nyilvánosság működési elveit tárja fel, majd a dominánsként azonosított elv vizsgálatába fog. A könyvet esettanulmányok zárják.

Bővebben ...