Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form

Keresés

Hogyan érthető újra az irodalmi modernség?

Bengi László: Az irodalom színterei. Irodalom és sajtó összefüggésrendszere a 20. század első évtizedeiben, Ráció Kiadó, Budapest, 2016.
Az irodalom színtereinek felépítése logikus, gondolatvezetése teljes kört zár le. A szerző a nyilvánosság fogalmának elővezetését (a nyilvánosság általában) követően egy konkrét történeti korszak, vagyis a 19. század végének és a 20. század első évtizedeinek azon feltételeit tekinti át, amelyek Magyarországon kulcsszerepet játszottak a modernség nyilvánosságának kialakulásában (a nyilvánosság egy történeti formája). Ezt követően e nyilvánosság működési elveit tárja fel, majd a dominánsként azonosított elv vizsgálatába fog. A könyvet esettanulmányok zárják.

Bővebben ...

Lírai Land Art – Lanczkor Gábor verseiről

Nem címkének szánom, de azért szögezzük le a földrajzi tények okán, hogy ez dunántúli fogantatású költészet. Pannon. Mi az, hogy pannon? Létezik-e egyáltalán Hamvas Béla déli géniusza és az a bizonyos aranykor-ösztön? Az agyonidézett passzusból tudjuk, hogy a Kemenesalja fővárosa Athén és Róma. Oldottság és derű, félálombeli nyugalom, létezik még ilyen? Egyensúly és ritmikus életigény? Netán ideálok?… Úgy mondhatnám, Lanczkor Gábor néhány délkörrel még közelebb van a tengerhez.

Bővebben ...

Neoagresszió

Stolcz Ádám: Becsapódás, FISZ-Apokrif, Budapest, 2016.
Kétségkívül találó Stolcz Ádám első kötetének címadása, hiszen egyszerre játszik rá a „becsapódik” és a „becsapás” szavakra, jelezve azt, hogy egy fájdalmas, sérüléseket okozó s árulással felérő szakítás (a törmelékekből történetté összeálló) lírai reflexióit olvashatjuk. Tegyük hozzá azt is ugyanakkor, hogy a szó kettős jelentése a rám, olvasóra tett hatást is leképezte: míg a szövegek némelyikének nyersessége valóban az arcomba csapódott, némileg én is átverve éreztem magam, hiszen előzőlegesen egy masszív kis lírakötetre számítottam.

Bővebben ...

Hitelesség, tisztelet és kritika

Röhrig Géza: Az ember aki a cipőjében hordta a gyökereit, Magvető, Budapest, 2016.
Ha az enigma vagy a haszid történetek irodalmi hagyományát tartjuk a legértékesebbnek Röhrig irodalmi munkásságában, abból nem következik az, hogy a tökéletesre csiszolt megszólalással szemben le kellene értékelnünk azt a képviseleti beszédmódot, amelyet ez a kötet megvalósítani igyekszik a család és támasz nélküli, a létezés peremvidékén tengődő emberek történeteivel vagy éppen a személyes istenélmények leírásával. Éppen ellenkezőleg: ezek a hagyományok segíthetnek a leginkább azokat a tapasztalatokat közvetíteni, amelyekkel Röhrig Géza magát meghatározni igyekszik.

Bővebben ...

Punk melankólia / Egy tuskó tekintete

Győrffy Ákos: A hegyi füzet, Magvető, Budapest, 2016.
A hegyi füzet lineárisan nem kezdődik el és nem fejeződik be, nehezen határozható meg egyetlen gondolati, logikai linearitás és kohézió összefüggésében. Az egyetlen domináns pozícióba helyezett kiindulópont helyett egymást követik a kiindulópontok és a következtetések. A problémafelvetések széttartanak, ismétlődnek, egymásba fonódnak, és a konklúziók gyakran nem az adott problémafelvetés gondolati lezárásai, hanem nyelvileg és gondolatilag alaposan kidolgozott, mégsem a racionalitásra, hanem az irracionális ráismerésre apelláló természeti képek.

Bővebben ...

Ösvényt kellene vágnunk

Holokauszt, új utak, új generációk, szerk. Antal Nikolett, Mészáros Márton, FISZ-Minerva, Budapest, 2016.
A kötet és a konferencia céljaira, az új utak lehetőségének kérdésére Turai Hedvig tanulmánya reflektál a leginkább. Turai Hedvig művészettörténészi munkásságának egyik legfontosabb témája a holokauszttal foglalkozó művészet alkotásainak, jelenségeinek értelmezése; egyben ő az, aki szüntelenül e tematikát is keresve figyeli a kortárs képzőművészet, és azon belül a magyar szcéna alakulását.

Bővebben ...