Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form

Keresés

Színek a színtelenségben

Kabai Lóránt: semmi szín, Tiszatáj Könyvek, Szeged, 2016.
A semmi szín kötet valódi arca, hogy úgy próbál meg történeteket mesélni, hogy egyfelől titkolózik (színtelenség), másfelől mindent elmond, egy-egy ütős, szikár sorban (színek). Valahogy végig az az érzésünk, mintha kukkolnánk, máskor meg az, mintha egy idegen egy kocsma félhomályában kendőzetlenül elmesélné legféltettebb titkait, emlékeit. A kötet egyszerre egy nehéz találkozás és egy ismerős utazás.

Bővebben ...

Nemes Nagy éjjel, Nemes Nagy nappal

Más esetekben viszont – nekem legalábbis – túl sok az elfojtás és az öncenzúra. A vers társadalmi termék is, mégis amellett törnék lándzsát, hogy elsődleges szempontja a gyönyör, az író részéről a megszólalás, az olvasóéról az olvasás gyönyöre. A magam részéről erősen megvékonyítottam volna a költő Nemes Nagy Ágnes éjjeleit, és megadtam volna a nappaloknak, ami a nappaloké.

Bővebben ...

Csillaghullás

Szöllősi Mátyás: Váltóáram, Európa Kiadó, Budapest, 2016
Ígérhet-e az ég tisztasága megbékélést? Munkálkodik-e bármilyen rendezőelv a minket körülvevő világban, vagy minden történés vak és értelmetlen, akár egy csillag megsemmisülése? Az élet eme közhelyszerű, mégis kínzó kérdéseit Szöllősi Mátyás remek kötete az olvasás kérdéseivé is átfordítja. A valódi Betelgeuse ma még látható az éjszakai égbolton, de ahogy a figyelmeztetés időről időre a hírekben is felbukkan, robbanása már a közeljövőben bekövetkezhet.

Bővebben ...

Hogyan érthető újra az irodalmi modernség?

Bengi László: Az irodalom színterei. Irodalom és sajtó összefüggésrendszere a 20. század első évtizedeiben, Ráció Kiadó, Budapest, 2016.
Az irodalom színtereinek felépítése logikus, gondolatvezetése teljes kört zár le. A szerző a nyilvánosság fogalmának elővezetését (a nyilvánosság általában) követően egy konkrét történeti korszak, vagyis a 19. század végének és a 20. század első évtizedeinek azon feltételeit tekinti át, amelyek Magyarországon kulcsszerepet játszottak a modernség nyilvánosságának kialakulásában (a nyilvánosság egy történeti formája). Ezt követően e nyilvánosság működési elveit tárja fel, majd a dominánsként azonosított elv vizsgálatába fog. A könyvet esettanulmányok zárják.

Bővebben ...

Lírai Land Art – Lanczkor Gábor verseiről

Nem címkének szánom, de azért szögezzük le a földrajzi tények okán, hogy ez dunántúli fogantatású költészet. Pannon. Mi az, hogy pannon? Létezik-e egyáltalán Hamvas Béla déli géniusza és az a bizonyos aranykor-ösztön? Az agyonidézett passzusból tudjuk, hogy a Kemenesalja fővárosa Athén és Róma. Oldottság és derű, félálombeli nyugalom, létezik még ilyen? Egyensúly és ritmikus életigény? Netán ideálok?… Úgy mondhatnám, Lanczkor Gábor néhány délkörrel még közelebb van a tengerhez.

Bővebben ...

Neoagresszió

Stolcz Ádám: Becsapódás, FISZ-Apokrif, Budapest, 2016.
Kétségkívül találó Stolcz Ádám első kötetének címadása, hiszen egyszerre játszik rá a „becsapódik” és a „becsapás” szavakra, jelezve azt, hogy egy fájdalmas, sérüléseket okozó s árulással felérő szakítás (a törmelékekből történetté összeálló) lírai reflexióit olvashatjuk. Tegyük hozzá azt is ugyanakkor, hogy a szó kettős jelentése a rám, olvasóra tett hatást is leképezte: míg a szövegek némelyikének nyersessége valóban az arcomba csapódott, némileg én is átverve éreztem magam, hiszen előzőlegesen egy masszív kis lírakötetre számítottam.

Bővebben ...