Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form

Keresés

Hitelesség, tisztelet és kritika

Röhrig Géza: Az ember aki a cipőjében hordta a gyökereit, Magvető, Budapest, 2016.
Ha az enigma vagy a haszid történetek irodalmi hagyományát tartjuk a legértékesebbnek Röhrig irodalmi munkásságában, abból nem következik az, hogy a tökéletesre csiszolt megszólalással szemben le kellene értékelnünk azt a képviseleti beszédmódot, amelyet ez a kötet megvalósítani igyekszik a család és támasz nélküli, a létezés peremvidékén tengődő emberek történeteivel vagy éppen a személyes istenélmények leírásával. Éppen ellenkezőleg: ezek a hagyományok segíthetnek a leginkább azokat a tapasztalatokat közvetíteni, amelyekkel Röhrig Géza magát meghatározni igyekszik.

Bővebben ...

Punk melankólia / Egy tuskó tekintete

Győrffy Ákos: A hegyi füzet, Magvető, Budapest, 2016.
A hegyi füzet lineárisan nem kezdődik el és nem fejeződik be, nehezen határozható meg egyetlen gondolati, logikai linearitás és kohézió összefüggésében. Az egyetlen domináns pozícióba helyezett kiindulópont helyett egymást követik a kiindulópontok és a következtetések. A problémafelvetések széttartanak, ismétlődnek, egymásba fonódnak, és a konklúziók gyakran nem az adott problémafelvetés gondolati lezárásai, hanem nyelvileg és gondolatilag alaposan kidolgozott, mégsem a racionalitásra, hanem az irracionális ráismerésre apelláló természeti képek.

Bővebben ...

Ösvényt kellene vágnunk

Holokauszt, új utak, új generációk, szerk. Antal Nikolett, Mészáros Márton, FISZ-Minerva, Budapest, 2016.
A kötet és a konferencia céljaira, az új utak lehetőségének kérdésére Turai Hedvig tanulmánya reflektál a leginkább. Turai Hedvig művészettörténészi munkásságának egyik legfontosabb témája a holokauszttal foglalkozó művészet alkotásainak, jelenségeinek értelmezése; egyben ő az, aki szüntelenül e tematikát is keresve figyeli a kortárs képzőművészet, és azon belül a magyar szcéna alakulását.

Bővebben ...

Demitizáló továbbírás és a klasszikus modernség rehabilitációja

Bednanics Gábor: Modern mítoszok és az újraírás lehetőségei, Ráció Kiadó, Budapest, 2016.
Aki végigolvassa Bednanics Gábor legújabb könyvét, az másképpen fog kikerülni a játékból, melybe ily módon belebocsátkozott, mint ahogyan belekerült, hiszen a gyűjtemény tanulmányai a modernség horizontjainak egymáshoz – főként a klasszikus modernségnek a későmodernhez – való árnyaltabb viszonyát vázolják fel, korántsem elvitatva azonban ennek a rendszernek a hatékonyságát az irodalmi művek olvasása során.

Bővebben ...

Műfaj(talan)kodás

Bánki Éva: Fordított idő, Jelenkor Kiadó, Budapest, 2015.
Mint láthattuk, igazi műfaji hullámvasútba kerülünk, a szöveg arra kényszerít, hogy az olvasás során újra és újra felülírjuk a megtalálni vélt műfaji kódokat. Épp e határpozíció, valamint a lírai nyelvalkotás és az elzsongító teremtett világ miatt izgalmas a Fordított idő, azonban a befogadó munkája megtalálni azt a nézőpontot, ahol felülemelkedhet a textus ellentmondásain.

Bővebben ...

Egyszerolvasós

Hidas Judit: Seb, Kalligram, Pozsony, 2016.
Mintha egy tudatos, de burkolt üzenetet olvasnánk: elveszem az olvasótól a feszült várakozás izgalmát (vajon mi fog történni?), így terelve a figyelmét arra, hogy miként, milyen események, jellemek találkozásából is alakul majd ki a cselekmény tetőpontja. Ennek megkonstruálását tökéletesen viszi véghez a szerző, olyannyira, hogy az olvasó számára el is felejt feladatot hagyni, nem maradnak kibontatlan elemek, ki nem mondott érzések, vagy olyan lefojtott indulatok, melyekről a narrátoron keresztül ne értesülne az olvasó.

Bővebben ...