Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form

Keresés

Uri Asaf esszéi

Izsák korán megőszült, hiába próbált az áldozat után felépülni. Izsák soha nem hagyta el szülőföldjét, soha nem ment idegenbe. A kezdet és a folytatás közé zárva élt, két atya között, pontosan a középen. Jól őrzött félelme alig hallatszik ki a csendből. Az ő félelmét mindenki ismeri. Izsák szófukar, pedig a neve szerint az ellenkezőjére számítunk. Ó Istenem, soha nem tudjuk meg, hogyan végződött az áldozat!

Bővebben ...

Fikcionálás a figyelemgazdaságban

(Public relations és irodalmi antropológia)
Ez a kettősség – funkcionális tisztázatlanság és funkcionális célkövetés köztessége – kölcsönvehető, amikor a PR saját működési folyamatait kívánjuk leírni és elismertetni a szórakozás esztétikáját fölértékelő társadalomban, amelyben a populáris és a reprezentatív egybeesik. A PR nem birtokol stabil tekintélyi pozíciót, önmagát kell igazolnia azáltal, hogy megtalálja a beleereszkedés és a részvétel módját olyan diskurzusok esetében is, melyekbe tulajdonképpen nem lenne bejárása. A kérdés az, hogy elfogadható formához jut-e az autoritása a mindenkori kapcsolódásaiban annyira, hogy már ne érkezzenek ellenvetések.

Bővebben ...

Ember tervez, ember végez

Áfra János: Két akarat, Kalligram, Pozsony, 2015.
Áfra János második verseskötetében a két akarat minden kötelékével, viszontagságával és csendes örömeivel ábrázolja a kettősséget. A szerelem, az anyakép különböző megnyilvánulásai és a másikhoz kötődő különleges viszony hármas pillérként állnak az én körül. A két akarat két(féle) szeretettel, létezési móddal, másik-akarással, és önazonossággal ruházódik fel a kötet folyamán. A költő saját valóságába szürreális, pszichotikus elemeket sző, mint a rémálmok, melyek látszólag külső elemekként vannak jelen, de az általános értelmezhetőségben és hangulatkialakításban nagy szerepet játszanak.

Bővebben ...

Paradoxonok, párhuzamosok, történetek

Schein Gábor: Svéd, Kalligram, Budapest, 2015.
Személyes emlékezet és történelem egymásba szálazódását, hagyomány és identitás összefüggéseit Schein Gábor prózai művei újra és újra fölvetik. A legtöbbször kisregénnyi terjedelmű szövegek szinte lírai sűrűséggel és bonyolult szerkezettel bírnak. A tematika (mint a zsidólét, az identitás átadhatósága, a huszadik század traumái) mellett a poétikai jegyek (mint a szövegek egymásba dobozolása, a kiterjedt motívumrendszer) miatt is fontos előképnek tekinthető Nádas Péter Egy családregény vége című műve.

Bővebben ...

A kiégettség világlása

Marno János: Hideghullám, Magvető, Budapest, 2015
Valóban, mint egy Alberto Giacometti-szobor, úgy mered ki a földből Marno János költői kreatúrája: szálfa vékonyan és magányosan; határozottan, mégis esendő, kései léptekkel indulva el az üres térben. A több versben megidézett képzőművész a Hideghulllám című kötet egyik fontos viszonyítási pontja lesz – ahogy számos más hivatkozott alkotó is Holantól kezdve, David Lynch-en, Thomas Bernhardon át, Borgesig – kijelölve a lírai alany nyelvbéli, illetve metaformabeli meghatározottságait. Ez utóbbi kifejezés a szintén gyakran emlegetett, valamint parafrazeált Pilinszkytől származik, aki azt a szövegszervezésen túli írói ideát próbálta ezzel a sajátos fogalommal szavakba foglalni, amelyet se alulstilizálni, se túlírni nem szabad.

Bővebben ...

Privát költészet

Fekete Anna: Oda-Vissza, Fiatal Írók Szövetsége, Budapest, 2015
Valószínűleg már mindannyian megpróbáltunk verset írni. Gondolom, legtöbbször verőfényes lábszárak köré font szonett-koszorút, még tizenévesen. Ezek a versek általában rettentően kínosak, nem azért, merthogy elkerülhetetlenül együgyűek lennének, hanem azért, mert szinte rögtön szembesítenek bennünket a versírás személyes motivációjának és az olvasó idegen tekintetének ellentétével, amelyet igen nehéz egybeoltani. Fekete Anna elsőkötetes szerző létére ezt a kérdést jól ismeri, s verseinek egyik legnagyobb erénye az, hogy ügyet sem vet rá.

Bővebben ...