Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form

Keresés

Az életrajz fogságában

Korcsmáros Péter: Mesélő ceruza, Korcsmáros Pál, a képregény mestere, Képes Kiadó, Budapest, 2015
A különböző munkák lelőhelyeinek megnevezése mellett annak is tanúi lehetünk, miként alakult és alakulhatott egy grafikus, illusztrátor és képregényrajzoló pályafutása a 20. század második felében. És itt nem egyszerűen Korcsmáros Pál karrierjéről van szó, hanem a felsorolt folyóiratoknál, napilapoknál és könyvkiadóknál végzett munkára való rámutatással általánosságban tapasztalhatjuk meg egy szakma működésmódját, az ezt művelők lehetőségeit, adott esetben szakmán belüli karrierváltásait.

Bővebben ...

Hogyan élte túl a szerelem?

Szegedy-Maszák Marianne: Csókolom a kezét, Libri Kiadó, Budapest, 2014
Bár az írónő korrajzot, kifejezetten részletes politikai dokumentumkötetet, illetve családregényt komponál, a vezérszál, amely mindvégig lendületben tartja a narrációt, az anya és az apa kapcsolatának, (szerelmi) történetének végigvezetése lesz. Ez teszi a kötetet azok számára is élvezhetővé, akik Horthy stratégiai lépéseiről, a pókháló hadművelet körüli hercehurcáról vagy épp a Himmlerrel kötött alku részleteiről szóló leírásokat máskülönben vontatottnak tartanák.

Bővebben ...

„Üzenet a négy falnak”

Géczi János: A bunkerrajzoló, Likó Marcell-élettörténet-rekonstrukció, Atheaneum Kiadó, Budapest, 2015
Nem nehéz kiszámolni, hogy Likó szülei a Vadnarancsok-szereplők kortársai. A bunkerrajzoló így a nyolcvanas évek peremlétét bemutató élettörténet-rekonstrukciók sajátos spin-offjává válik Géczi életművében. Az édesanya és az édesapa példája egyfelől a harminc évvel ezelőtt felvázolt sorspályák ki nem teljesedését mutatja be, másrészt – elvégre mégiscsak Likó Marcell a főszereplő – A bunkerrajzolóban a Vadnarancsok-nemzedék leszármazottainak kálváriája is elmeséltetik.

Bővebben ...

Uri Asaf esszéi

Izsák korán megőszült, hiába próbált az áldozat után felépülni. Izsák soha nem hagyta el szülőföldjét, soha nem ment idegenbe. A kezdet és a folytatás közé zárva élt, két atya között, pontosan a középen. Jól őrzött félelme alig hallatszik ki a csendből. Az ő félelmét mindenki ismeri. Izsák szófukar, pedig a neve szerint az ellenkezőjére számítunk. Ó Istenem, soha nem tudjuk meg, hogyan végződött az áldozat!

Bővebben ...

Fikcionálás a figyelemgazdaságban

(Public relations és irodalmi antropológia)
Ez a kettősség – funkcionális tisztázatlanság és funkcionális célkövetés köztessége – kölcsönvehető, amikor a PR saját működési folyamatait kívánjuk leírni és elismertetni a szórakozás esztétikáját fölértékelő társadalomban, amelyben a populáris és a reprezentatív egybeesik. A PR nem birtokol stabil tekintélyi pozíciót, önmagát kell igazolnia azáltal, hogy megtalálja a beleereszkedés és a részvétel módját olyan diskurzusok esetében is, melyekbe tulajdonképpen nem lenne bejárása. A kérdés az, hogy elfogadható formához jut-e az autoritása a mindenkori kapcsolódásaiban annyira, hogy már ne érkezzenek ellenvetések.

Bővebben ...

Ember tervez, ember végez

Áfra János: Két akarat, Kalligram, Pozsony, 2015.
Áfra János második verseskötetében a két akarat minden kötelékével, viszontagságával és csendes örömeivel ábrázolja a kettősséget. A szerelem, az anyakép különböző megnyilvánulásai és a másikhoz kötődő különleges viszony hármas pillérként állnak az én körül. A két akarat két(féle) szeretettel, létezési móddal, másik-akarással, és önazonossággal ruházódik fel a kötet folyamán. A költő saját valóságába szürreális, pszichotikus elemeket sző, mint a rémálmok, melyek látszólag külső elemekként vannak jelen, de az általános értelmezhetőségben és hangulatkialakításban nagy szerepet játszanak.

Bővebben ...