Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form

Keresés

Bosszú és barátság

Optikai illúziók Bartók Imre apokaliptikus trilógiájában és a Breaking Bad-ben
Mind a Breaking Bad, mind a Bartók-trilógia kiindulópontja hordoz egyfajta különös komikumot a legmélyén: a sorozatban az idősödő kémiatanár, oldalán egykori tanítványával, metamfetamin gyártásába kezd, és a tartózkodó, szerencsétlen értelmiségi figura megindul a maffiózóvá válás útján, a Bartók-trilógiában pedig Karl (Marx), Ludwig (Wittgenstein) és Martin (Heidegger) indítják el a filozófiai világterrort, miközben nem túl magasröptű beszélgetésekbe bonyolódnak. Azonban a komikum ígérete mindkét esetben valami radikális történésbe fordul át, melyben a cselekmény már drámai kontúrokat nyer, és a kezdeti humorcsíra apokaliptikus reáliává változik

Bővebben ...

„mégis, mindennek ellenére”

Gerevich András: Tizenhat naplemente, Kalligram, Budapest, 2014.
Ebben látom a stratégiai folytonosságot, a bátorságot: elmenni a szakadék széléig a gyászban, a szeretetben, a szerelemben, a szenvedésben, a transzcendenciára vágyódásban vagy bármelyik érzésben, megtenni az utolsó lépést, amikor már csak az egyik láb alatt van talaj, majd egyensúlyvesztés nélkül lépni vissza. Nem egyformák a lépéseink, hiába ugyanaz a ritmus.

Bővebben ...

Ismeretlen ismerősök

Koppány Zsolt: Derengő városmúlt, Kairosz Kiadó, Budapest, 2012.
Koppány Zsolt egyik legfőbb erénye, hogy sorai rendkívül kifejezőek. Remekül ért ahhoz, hogy tőmondatokban, mintegy ecsetvonásokként egész személyiségeket vázoljon az olvasó elé. Pár szóban hatalmas súllyal tud ábrázolni egy tragédiát. A befogadó pontosan látni véli a költő arcvonásait, mimikáját, reakcióit. A karakterét. A hatás drámai, ahogy az író a festményekről is úgy ír, hogy azok azonnal megjelenjenek az olvasó lelki szemei előtt. Szinte kinyújtod a kezed, és ott van az ujjaid között.

Bővebben ...

Mikor kezdődött anyám története?

Györe Balázs: Halálom után eltüzelni, Kalligram, Pozsony, 2015.
A könyv nyitányában olvashatjuk, hogy az anya portrét akart festetni a fiáról, akit habár vonzott a halhatatlanság gondolata, amit a kép nyújthatott volna, mégsem egyezett bele. Mert a portré mégiscsak inkább a halálra emlékeztette, mintha az ő halálát festetnék a vászonra. A regény is ugyanezt teszi: gondoskodik az anya halhatatlanságáról, emlékként, életrajzba foglalva.

Bővebben ...

Angelus Novus, avagy Walter Benjamin testamentuma

A Médeia Fiai Infidel 88 című lemezéről
Lengyel Zoltán hangjában van valami Smashing Pumpkinsra emlékeztető, Lanczkor Gábor gitárjátéka pedig nagyon jól tükrözi az első számban bevezetett akadozó lélegzet, a szakadozottság motívumát, ami sok helyen Lengyel Zoltán énekében is visszatér, ahogy lélegzetvételnyi szakaszokban és ritmusban halad a dalszöveg.

Bővebben ...

A kulturális idegenség színrevitele Szabó T. Anna Senki madara című kisregényében

Szabó T. Anna kisregénye remekül ötvözi a prózát és lírát, a gyermek- és a felnőttirodalmat, valami egészen újat és különlegeset hozva létre ezáltal. Könyvével a láthatatlanra mutat, mint ahogyan az egy pillanatra Torivá átlényegülő Tátos is: Anélkül, hogy tudta volna, mit csinál, visszatartotta a lélegzetét, és egy kört írt a karjával a levegőbe. – Nagyon jó – mondta az öreg. – A láthatatlanra mutatni

Bővebben ...