Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Hibrid – H. P. Lovecraft: Martin Webster, a rémlényvadász

A montázs Virgil Finlay Lovecraft grafikájából, a Villa Hadriana Kentaur Mozaikjából és KingOfEvilArt 'White Polypous Thing' című grafiákájából készült. (deviantart.com/KingOfEvilArt; life_art_n_death)

„Két különböző csoporthoz tartozó élőlény kereszteződéséből vagy keresztezésével létrejött, mindkét szülő genetikai tulajdonságát hordozó utód és ezeknek utódai.”

Bővebben ...
Költészet

Makó Ágnes versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Rajtad mi van? / Visszaírnál csak annyit, / hogy látod ezt?

Bővebben ...
Műfordítás

Peter Russell: Velence télen, Gittának Berlinben

Kollázs: SZIFONline

Édes burgonyát süt Sant’Angelo, / Skarlát rácson izzik a gesztenye.

Bővebben ...
Költészet

Hibrid – Tandori Dezső: Miért van inkább a Semmi, mint a majom?

„Két különböző csoporthoz tartozó élőlény kereszteződéséből vagy keresztezésével létrejött, mindkét szülő genetikai tulajdonságát hordozó utód és ezeknek utódai.”

Bővebben ...
Próza

Takács Nándor: A tetem

Fotó: Takács-Csomai Zsófia

Bezártam az ajtót, és visszamentem Jánoshoz. A borzot már kitette a földre. Ásni kezdtem. Nehezen adta magát az agyagos talaj. Olykor egy-két gyökeret is el kellett vágnom, de azért rövidesen elkészült a verem. János a talpával belökte a tetemet a gödörbe, aztán elkérte az ásót.

Bővebben ...
Költészet

Hibrid – François Villon: A rossz pénz balladája

Montázs: Petit Palais, musée des Beaux-arts de la Ville de Paris, 'White Polypous Thing' by deviantart.com/KingOfEvilArt; life_art_n_death

„Két különböző csoporthoz tartozó élőlény kereszteződéséből vagy keresztezésével létrejött, mindkét szülő genetikai tulajdonságát hordozó utód és ezeknek utódai.”[1]

Bővebben ...
Próza

Kovács Eleonóra: Fényerősség

Fotó: Váradi Sándor

Honnan érkezik a fény, amit érzékel a szemem, és látom azokat a faágakat is, amelyek a legmagasabban helyezkednek el, noha nem világít a hold, a zseblámpa, a villanykörte? Egyelőre nem tudom a választ. Éles kürtszó hallatszik. Távoli hangszóróból árad. Jelzi, hogy most ér véget a scsavija. A kutyák már nem figyelnek az éles hangra. Amikor először hallották, zavarta őket a magas hangsáv. Lehet, hogy egy vadászgép repült valahol, ezért hirdettek scsaviját.

Bővebben ...
Költészet

Závada Péter: Világos körülmények

Fotó: Máté Péter / Jelenkor

Kezünk közt eltévedt túrázók / utolsó életjelei egy térképen, melyet nem mi rajzoltunk, de rátaláltunk, / és most utólag felelősséggel tartozunk értük. 

Bővebben ...
Próza

Zsigmond Soma: Lars (részlet)

Fotó:

Az utóbbi időben leginkább egyedül megyek az erdőbe. De csak ősszel és télen. Tudniillik allergiás vagyok minden gazra. Tavasszal egyenesen gyűlölöm a természetet. Nem azért, mert tüsszentenem kell és bedugul az orrom, hanem azért, mert ilyenkor nem mehetek. Télen meztelenek a fák. Önmagukkal azonosak, nem takarja ki őket semmi.

Bővebben ...
Költészet

Kabdebon János versei

Fotó: A szerző archívuma.

Vágd ki a nyelvem, / Roppantsd pozdorja gerincem, / Hadd legyek lárva

Bővebben ...
Próza

Takács Nándor: Az ünnepek után

Fotó: Takács-Csomai Zsófia

Az úrnők és urak kocsikról szemlélték a fennforgást, a sunyi zsebtolvaj pedig épp egy gondolataiba merülő férfi nyomába eredt. A kép jobb alsó sarkában egy hosszú bajszú, fekete ruhás rendőr szemlézte a terepet… Akárhányszor beszélt róla, János minden alkalommal ugyanazokat a szereplőket nevezte meg kedvenceiként, és hosszan méltatta a festő kompozíciós technikáját.

Bővebben ...
Költészet

Szabolcsi Alexander versei

Fotó: Konkol Máté

A versbe bele kell halni, vagy mintha / ezt érezném, ezt tanultam volna valakitől, / férfiak négyszemközti beszéde, / hogy a vers egy csapóajtó, hátsóablak / amin ki és bemászni lehet csupán

Bővebben ...

Ozsváth Zsuzsa versei

Az angyal kétszer csönget // harmadjára betöri az ablakot / küldi az isten fénypostával / nagy meszes szárnyakkal sivít a térben / időben érkezik az angyal már csak ilyen / és te alszol az ágyban mit sem sejtőn mint a gyermek / hogy mit mondtak anno szüleidnek szülei ők se hitték / csak nőttön-nőtt csöndben a titok / amit majd egyszer a célkeresztben / vízszintes huszonhárom függőleges hetes / függőleges hetes vízszintes huszonhárom sorolhatnám / de inkább csak aludj

 

Hetvenszázalék

kiakadni térből kiakadni időből hát hova vezet ez
felcsap orrba-szájba a vadult örvény
nem való minden résbe víz hiába hetvenszázalék
ecce homo valaki mondta valaki tapsolt
és azóta ritkul a taps azóta a szívét akarja kiönteni
felcsap orrba-szájba mert valaha minden víz
még ez a lüktető nagy darabos része is
ment a nagy körforgásba hogy tenger pára felhő
a test egy szűkös lakótelep nagy vadakhoz szokott szívnek
vissza hozzád nagy víz vissza benned szeretni a tiszta mederben
eltűnni csendben fel ott majd szomorú istenek szemében duzzadni tovább
s a nagy magasztos könnycsatornán éppen abba a szembe csöppenni
amelyik na most néz fel még mielőtt kiöntené a szívét
s egy szomorú istennel kezdene reggelig mindent de mindent meginni

 

Csomag


De ki viszi át a szerelmet a Dunán a Körösön
Rafiaszatyorban vászonszütyőben metsző fogában tartva
Sietve ráérősen ez nem kérdés csak ábrándi lakos téli fagyos mélasága
Déli (import) gyümölcsöt nyammogván szóval miért nem viszi senki importba
Lenne keletje biztos nyugati északi telkeken esős nyirkos ködös vidéken
De nem viszi senki nem viszi csak ábrándoznak róla
hogy majd eljut Á-ból B-be és ott találkoznak
És annyit mégse tenne senki hogy fogja s átvigye
Mondaná nesze most már valamit kezdjetek is vele
Mintha amnéziásnak mindig újra kell mondani
Márpedig füstjelekkel nem lehet tüzet csiholni

 

Az angyal kétszer csönget


harmadjára betöri az ablakot
küldi az isten fénypostával
nagy meszes szárnyakkal sivít a térben
időben érkezik az angyal már csak ilyen
és te alszol az ágyban mit sem sejtőn mint a gyermek
hogy mit mondtak anno szüleidnek szülei ők se hitték
csak nőttön-nőtt csöndben a titok
amit majd egyszer a célkeresztben
vízszintes huszonhárom függőleges hetes
függőleges hetes vízszintes huszonhárom sorolhatnám
de inkább csak aludj az angyal elintézi ezt is csöndzsák
nem a télapó az nem a jézuska nem hoz fát
fiatalkori gerincsérv minimum
az angyal ügyes nagy szárnyai vitorlák az üres égen
húzd el a függönyt nagy fehér zaj a fényposta küldötte
vigyáz rád az isten így az angyali üzenet
legyen isten bárki bárki legyen isten
a titok csöndben nő most töröld le a nyálad
kispárnádon gyűlik a sárgás folt egyre
vízszintes huszonhárom függőleges hetes
függőleges hetes vízszintes huszonhárom
sorolhatnám


Ozsváth Zsuzsa
(1992, Nagyvárad) költő, író, képzőművész. Részt vesz az Élő Várad Mozgalom projektjeiben, tagja a Fiatal Írók Szövetségének. Kötete: Előző részek (2020, FISZ).