Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form

Keresés

Kabai Lóránt versei

és közben lassan lépked, / majd bekopogtat ajtómon a migrén, / régi komám, röhög és hátba ver: / erőt, egészséget, bajtárs!

Bővebben ...

Czapáry Veronika versei

Tudom, milyen az a gyermeki érzés, / amikor sósavba mártasz, / és ruhám folyik. Folyik el / esetleg Nakonxipánba, / ahol szeretik egymást, olyan igazán, / és ez nehéz.

Bővebben ...

Acsai Roland prózája

Függőlegesen emelkedtek, aztán oldalra dőltek, mintha ráfeküdnének a levegőre. A két test vízszintesen forogni kezdett egy tengely körül, amit kettejük teste alkotott, aztán leereszkedtek az ágyra.

Bővebben ...

Géczi János versei

az ingem, melyet nappalonként magán viselt / s nem villant volna elő szüntelen ha betért a házba bárki idegen, alóla / hegyes, trák mellbimbója. / A hűségről nincs mit mondanom. / A hűtlenségről annyit, hogy őt én hagytam el / egy délután, pergett a hársról éppen a levél

Bővebben ...

Fenyvesi Orsolya verse

Szerette volna, / ha minden körülmények közt, még a semmiben / megbocsátom neki előre, hogy életét / a várakozás közben vesztette el. / Mert nem nézett többé farkasszemet / az igazi fekete lyukkal, pupillájával. / Onnantól már mindig csak engem nézett.

Bővebben ...

Borsik Miklós versei

az emlékezet vidám / fickó, frissen farigcsált gólyalábakon illegeti magát. / Kalimpál, amikor bezársz, az ajtó üvege mögül még látni / a hencegőt. Örök kezdő, vén akrobata, cirkuszaiból / kicsapták

Bővebben ...