Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form

Keresés

Marno János versei

amint az ember a sötétben hirtelen arra riad, / hogy nem tudja, hol van. S csupán úgy érzi, mintha / mögötte valaki ülne egy vezetőfülkében, / aki bele-belebóbiskolva is sejti azért még, / hogy merre haladnak.

Bővebben ...

Tinkó Máté verse

ha most lemaradok róla nincsen érv / ami viszontlátásod lehetetlenségét bitorolja / nincsen viszontlátás kölcsönös

Bővebben ...

Toroczkay András versei

Vagy az egyik bejárattal szemközti ház / földszinti ablakába tett létra, amin fiatal rendőr / mászott be, hogy kihozzon egy több napja halott bácsit. / A hullát nem láttam, siettem a buszhoz, / csak az ácsorgást, hogy nézik a létrán mászó rendőrt. / A szomszéd borisszaképű kocsmáros mesélte utólag, / aki a mi főnökünknek állítólag mindvégig jelentett. / Az utána sokáig kitett öles ELADÓ felirat. / Meg az új család, akik beköltöztek. / Aztán a csokimikulás figurák és később / a nyulak az ablakban.

Bővebben ...

Fekete Anna versei

De nincsenek télen is virágzó fák, / kivételek. Csak történet, folytonos, szakadatlan. / A felfelé hajított kő határtalan, boldog büszkesége. / És tehetetlensége, mikor lefelé zuhan.

Bővebben ...