Hírlevél feliratkozás

Keresés

Benedek Miklós versciklusa

Azt mondta, azóta van így, amióta megismert. / Előtte csak legyekkel barátkozott. / Én voltam az első, aki nőként bánt vele. / Parókát viselt. / Minden nap verseket olvastam neki. / Egy ideje csak a háborúról beszél. / Ha kérdez, nem válaszolok, csak megsimítom a fejét.

Bővebben ...

Terék Anna versciklusa

Amikor feleségül vett, Gašpar / magában még egy másik nőt siratott. / Első éjjel, feküdtünk szeretkezés után / az ágyban, azt mondta, nem tud és nem akar / elaludni mellettem, mert egy másik nő / emlékét altatja minden éjjel, / már négy éve, a helyemen. / Finom, szép szavakkal

Bővebben ...

Fenyvesi Orsolya versei

mint dióhéj, amit kibeleztek, / csónakot formált a tőlünk idegen, / minket megőrző anyag / - tárgyaink és otthonunk – // és elhajóztunk messze, / kieveztünk az ablakon

Bővebben ...

Szabó Marcell verse

Betanítva él, mint / az állat vagy apró gyermek, // potenciális izgalomban, soha / meg nem valósulón, a véletlen / verőfényének kitett mongoloid / bizakodásban, hogy ezzel beszél

Bővebben ...

Jász Attila versei

Egy nap, amikor tükörkép leszek csak, / ne hagyj magamra, kérlek, csak ints vissza, / hogy minden rendben, érj hozzám

Bővebben ...