Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form

Keresés

Fotó: Varga Ilona

Csombor Rita versei

Az árnyékok mostanában / megnyúlnak és elfogynak reggelente, / amikor melléd bújok melegedni  / pont ebben a megállóban.

Bővebben ...

Fotó: Tarcsay Zoltán

Nyerges Gábor Ádám versei

Egy ember konzerválása nem szórakozás, / de nem is mindig gyászmunka. Evidencia. / Két óvodásmosolyú fiatal egyén halad / hazafelé egy feltúrt utcán, a rájuk /sötétedett nyárban-őszben.

Bővebben ...

Fotó: Szőcs Petra

Korpa Tamás verse

a többi odalent, finom percegés. az óramutatók / haláltusája a műszer elfehéredő pástján, csuklódon: / most lett és leend, s olyan, mintha akkor lenne volt, s legyen volt, úgy akkor.

Bővebben ...

Fotó: Veres Laura

Izsó Zita verse

Ő lett az első, aki észrevett. / Talajt értél benne, / ahogy az első űrszonda egy lakatlan égitesten.

Bővebben ...

Fotó: Bán-Horváth Attila

Horváth Veronika verse

ötven év alatt az égitestek benned messzire kerülnek. / a kajütablakok földi bokrokat tükröznek vissza, / egy futónövény lóg le a tetőről. nem bánod.

Bővebben ...

Sütő Csaba András versei

miért hogy meglep az engesztelhetetlen szomorúság / lelakott félmúlt utcalámpáktól fénylő jelen / fosztogatják a telkek sarkába húzódva / lakják a szerencsével eleresztettek

Bővebben ...