Székely Csaba drámarészlete
- Részletek
Székely Csaba 1981-ben született Marosvásárhelyen. Író, drámaíró, egyetemi oktató. Többek között Szép Ernő-jutalomban és Látó Nívódíjban részesült. Legutóbbi kötete Bányavidék címmel látott napvilágot a Magvető Kiadó gondozásában, 2013-ban.
Burgenland
Szereplők:
ULRIKE – nyugdíjas nő
HEINZ – a férje
SÁNDOR – magyar munkavállaló
LIZI – rendőrtiszt
Egy kismartoni kertes ház nappalija. Balra bejárati ajtó és ablak; látható az ajtó előtti kis kinti terasz is. Hátul konyha.
Heinz és Ulrike egy sarokkanapén ül, híreket néznek a tévében. Sándor érkezik a konyhából, kezében tálca, rajta két csésze kávé és egy tálka vaníliás kifli. Leteszi a kanapé előtti dohányzóasztalra.
ULRIKE
Köszönjük szépen. Igazán nagyon kedves.
SÁNDOR
Nem tesz semmit.
HEINZ
Nem vagyunk benne.
SÁNDOR
Tessék?
HEINZ
(a tévére mutat) Nem vagyunk benne a hírekben.
SÁNDOR
Biztos?
ULRIKE
Most mondták el a felvezető szöveget. Hogy miről lesz szó a híradóban. Rólunk egy szót sem ejtettek.
SÁNDOR
Kurva élet!
ULRIKE
(éppen bele akart inni a kávéjába) Hogy beszél, Sándor?
SÁNDOR
Bocsánat. Jaj, elfelejtettem cukrot hozni a kávéhoz. Hozzak?
ULRIKE
Ne fáradjon, feketén isszuk.
HEINZ
(kortyol a kávéjából) Finomabb, mint ahogy Ulrike készíti.
SÁDOR
Köszönöm, ez a munkám.
HEINZ
Hogy finomabb kávét főzzön, mint a feleségem?
SÁNDOR
Nem, én… kávézóban dolgozom.
HEINZ
Melyikben? Csak mert, ha ezt túléljük, meglátogatnám.
ULRIKE
Eddig nem is mondtad, hogy nem ízlik a kávém.
HEINZ
Nem azt mondtam, hogy nem ízlik, csak hogy Sándor finomabbat készít.
ULRIKE
Akkor vedd feleségül Sándort!
SÁNDOR
Nyugodjon meg, Ulrike néni. A vaníliás kiflije például isteni.
ULRIKE
Ó, köszönöm, kedveském. És fel a fejjel. Hátha a déli híradóban már benne leszünk.
SÁNDOR
Déli híradó…
Kinéz az ablakon.
Nem vesznek komolyan. Úgy látszik, nem vesznek engem komolyan. Pedig azt hittem, maguk osztrákok mindent halálosan komolyan vesznek.
Heinz és Ulrike vállat von.
Fél órája telefonáltam nekik. Igaz?
HEINZ
Megvan az negyven perce is.
SÁNDOR
Tessék. Negyven perce telefonáltam. Már rég itt kellene nyüzsögnie a ház előtt a tartományi rendőrségnek, meg a szövetségi rendőrségnek, meg az egész ORF-nek. Mit csináljak, hogy végre ide méltóztasson fáradni valaki?
Előhúz egy pisztolyt a zsebéből.
Kezdjek el lövöldözni? Mert ha ez kell, lövöldözni fogok.
ULRIKE
Inkább vegyen egy kis vaníliás kiflit.
SÁNDOR
Köszönöm, nem kérek.
ULRIKE
Azt hittem, ízlik.
SÁNDOR
Ízlik, csak… most inkább lövöldöznék.
HEINZ
Azt mondta, nem veszi elő a pisztolyt, míg ki nem érkezik a rendőrség.
SÁNDOR
De mondja, mit tegyek, Heinz úr? Ezek semmibe vesznek. Milyen túszejtés az, amiről senki nem akar tudomást venni?
ULRIKE
Lehet, hogy nem április 1-én kellett volna túszul ejtenie minket.
Szünet
SÁNDOR
Ma április 1.?
ULRIKE
Igen.
SÁNDOR
Kurva élet!
ULRIKE
Hogy beszél, Sándor?
SÁNDOR
Bocsánat. Szóval ezért. Azt hitték, viccelek. Pedig úgy tudtam, maguknak osztrákoknak nincs is humorérzékük.
Heinz és Ulrike vállat von.
ULRIKE
A rendőrségnek van, csak mindig rosszkor.
SÁNDOR
Lehet, hogy újra telefonálnom kéne, és… és telefonálás közben elsütném a pisztolyt!
HEINZ
És melyikünket akarja lelőni, Ulrikét?
SÁNDOR
Egyelőre csak a levegőbe lőnék.
HEINZ
Az is egy megoldás. Milyen pisztoly az, Steyr?
SÁNDOR
Nem, Browning.
HEINZ
Mi Steyr-Hahnt használtunk a seregben annak idején. Megnézhetem?
SÁNDOR
Tessék. (átnyújtja)
ULRIKE
Heinz, ha megint elkezdesz a katonaságról mesélni, én komolyan mondom…
HEINZ
Háp-háp-háp. (átveszi a pisztolyt, vizsgálja) Szép darab. Hol szerezte? (körbecéloz vele a szobában)
SÁNDOR
Apámé volt.
Heinz elkezdi szakszerűen szétszedni a pisztolyt, a részeit az asztalra rakja. Sándor megállítaná, de már késő.
HEINZ
Akkoriban hetente egyszer szétszedtük, és megtisztogattuk a pisztolyunkat. Hát igen, volt idő, amikor egy oldalon harcoltunk magukkal. Erre is ráférne egy tisztítás. Mikor használta utoljára?
SÁNDOR
Nem is tudom. Nem szoktam túl gyakran nyugdíjasokat túszul ejteni.
Kék-piros villogók fénye süt be az ablakon, megszólal LIZI hangja egy megafonból.
LIZI
Itt az eisenstadti rendőrség! Körbevettük a házat! Azonnal jöjjön ki tarkóra tett kézzel!
SÁNDOR
Végre. (Heinznek) Rakja össze gyorsan!
HEINZ
Előbb meg kell tisztítani.
Sándor a bejárati ajtóhoz szalad.
SÁNDOR
(az ajtó felé) Pisztoly van nálam! Ha nem teljesítik a követeléseimet, lelövöm ezt az idős házaspárt!
LIZI
(közelebb lép, még mindig a megafonba) Hogy kit akar lelőni?
SÁNDOR
Egy kedves osztrák házaspárt, akik a légynek sem ártottak!
ULRIKE
Ez nem egészen igaz, Sándor. Heinz a háború alatt…
SÁNDOR
(közbevág) Rakja már össze azt a pisztolyt!
HEINZ
De hát meg kell tisztítani.
SÁNDOR
Nem érdekel a tisztaság! Az érdekel, hogy össze legyen rakva!
HEINZ
Nem érdekli, hogy nem tiszta a pisztolya?
SÁNDOR
Nem!
HEINZ
(Ulrikére néz) Trehány magyarok.
Lizi kint az ajtóhoz lép, és földre teszi a megafont. Vállán adóvevő. Előhúzza a pisztolyát.
LIZI
Elisabeth Keiser vagyok. Beszélgessünk.
SÁNDOR
Elisabeth Keiser, aha, persze.
LIZI
Magának mi a neve?
SÁNDOR
Franz Joseph.
LIZI
Értem. Ne csináljon őrültséget, Franz Joseph.
SÁNDOR
Sándor vagyok! Vendégmunkás Sopronból!
LIZI
Rendben, Sándor. Szeretnék meggyőződni róla, hogy senkinek nem esett bántódása.
SÁNDOR
Maga túsztárgyaló, Sissi?
LIZI
Nem, rendőrhadnagy vagyok.
SÁNDOR
Miért nem túsztárgyalót küldtek?
LIZI
Túsztárgyaló csak a fővárosban van. Kisváros vagyunk, nem engedhetjük meg magunknak. Különben is ez Ausztria, itt nem olyan gyakori a túszejtés.
SÁNDOR
De azért előfordul, nem?
LIZI
Inkább csak családon belül. De most tudnom kell, hogy mindenki jól van.
SÁNDOR
Mindenki ép és egészséges. Egyelőre.
LIZI
Ha nem haragszik, ezt a túszoktól szeretném hallani.
SÁNDOR
(a házaspárnak) Mondjanak neki valamit. (suttogva) És rakja már össze azt a pisztolyt, Heinz!
HEINZ
Ha annyira sürgős, rakja össze maga.
SÁNDOR
Én nem tudom, hogyan kell.
LIZI
Nem hallom!
SÁNDOR
Mindjárt! (Heinznek) Azt mondták, megértik a követeléseimet, nem? Hogy tulajdonképpen jogos, amit kérek. Nem?
HEINZ
De. Tulajdonképpen.
ULRIKE
Olyan meggyőzően adta elő.
SÁNDOR
Akkor segítsenek a túsztartásban. Könyörgöm, rakja össze a pisztolyt, vagy nem lesz mivel lelőnöm magukat, ha nem teljesülnek a követeléseim!
LIZI
Még mindig nem hallok semmit!
SÁNDOR
(a házaspárnak) Ha nem segítenek, értelmetlen lesz az egész életem. Úgy fogok meghalni, mint aki sosem élt. De ha velem tartanak, igazi hősök lehetünk. Én: az új Petőfi. Maguk: a tizenhárom vértanú.
Szünet
ULRIKE
(Heinznek) Rakd már össze neki.
HEINZ
Jó, jó. Csak előbb megtisztítom. Egyébként ki az a Petőfi meg a tizenhárom vértanú?
ULRIKE
Valami magyar népmese lehet, tudod, mint az Ali Baba és a negyven rabló.
Heinz tisztogatni kezdi a pisztoly alkatrészeit.
LIZI
Hallanom kell a választ, különben behatolunk a házba!
SÁNDOR
(az ablakhoz lépve) Behatolnak? Nem látok egyetlen rendőrt sem!
LIZI
(sóhajt) Itt vannak a közelben, csak elbújtak.
SÁNDOR
Elbújtak.
LIZI
Igen, a… bokrok meg az autók mögé. Nem akarják zavarni a beszélgetést.
SÁNDOR
Hogy milyen udvariasak maguk, osztrákok.
Heinz és Ulrike vállat von. Sándor fürkészi az utcát az ablakon át.
Ugye erre se volt költségvetés? Nincs itt senki, Sissi, magát küldték egyedül.
LIZI
Utoljára kérdezem: (kibiztosítja a pisztolyát) mindenki ép és egészséges odabenn?!
ULRIKE
Nem egészen, nekem érszűkületem van és reumám! Heinznek pedig prosztata problémái!
HEINZ
Ez most nem lényeges, Ulrike.
LIZI
Bántotta magukat?
ULRIKE
Dehogy, nagyon kedves fiatalember!
HEINZ
És örülünk, hogy egy magyar ejtett túszul bennünket, nem pedig valami szír, vagy iraki!
ULRIKE
Vagy más terrorista migráns nemierőszakoló terrorista!
HEINZ
Vagy afrikai nőtapogató muszlim terrorista részeg berber!
ULRIKE
Vagy arab terrorista!
LIZI
Mivel tartja fogva magukat?
SÁNDOR
Most már elég lesz, Sissi.
HEINZ
Egy remek kis 9mm-es Browninggal, amit éppen most tisztog…
Sándor odaugrik, és befogja Heinz száját.
LIZI
Hogy mit csinál a pisztollyal?
SÁNDOR
Fenyegetőzöm vele! (az ajtóhoz lép) Mondja, mi tartott ilyen sokáig? Egy órája telefonáltam maguknak.
LIZI
Elnézést, a diszpécser azt hitte, áprilisi tréfa.
SÁNDOR
Miért, mi volt olyan vicces?
LIZI
Semmi, semmi. Inkább csak… szokatlan.
SÁNDOR
Megértették a követeléseimet?
LIZI
Éppen ezt szeretném tisztázni önnel. Igaz, hogy ön azt szeretné, hogy személyesen jöjjön ide a kancellár, tárgyalni önnel?
SÁNDOR
Igen! Hol van? Mikor jön?
LIZI
És igaz, hogy azt szeretné megbeszélni vele…? Ezt nem biztos, hogy jól értettük… Igaz, hogy azt akarja kérni tőle: Burgenlandot csatolják Magyarországhoz, különben lelövi a túszait?
Szünet
SÁNDOR
Csatolják vissza Magyarországhoz. Különben mindenkit lelövök.
Sándor pisztolyt formáz a kezével, és a házaspárra tartja.
LIZI
Bocsánat, de hogy érti, hogy vissza?
SÁNDOR
Hogy érti, hogy hogy értem? Olvasson egy kis történelmet.
LIZI
Történelem szakos voltam.
SÁNDOR
Akkor mond valamit az a szó, hogy Trianon? Az első világháború után Magyarországtól elvették Burgenlandot. És elvették Erdélyt is, és Szlovákiát, és Horvátországot… Ezeket a területeket mind elveszítettük!
LIZI
Nagy ügy. Ausztria meg elveszítette önöket, egész Magyarországot, ezekkel a területekkel együtt.
SÁNDOR
Jó, de mi Burgenlandot az önök javára veszítettük el! Pedig egy oldalon harcoltunk az első világháborúban. Ki látott még olyat, hogy az egyik vesztestől elvesznek egy területet, és odadobják a másik vesztesnek?
ULRIKE
Ez valóban különös. Nem gondolod, Heinz?
HEINZ
(még mindig a pisztolyt tisztítva) Ühüm.
ULRIKE
Figyelj már oda! Hogy lehet az, hogy mindketten elveszítettük a háborút, mégis területet nyertünk Sándoréktól?
HEINZ
Éppen ezért tart minket túszként ezzel a pisztollyal, Ulrike. (megemeli a pisztoly egyik alkatrészét)
SÁNDOR
Tőlünk mindig csak elvettek. És eljött az idő, hogy elkezdjük visszaszerezni, amit elvettek.
LIZI
Jó, de miért vesznek el mindent önöktől? Mert nem képesek semmit fegyelmezetten és szervezetten csinálni.
SÁNDOR
Mi?
LIZI
Mi készen álltunk megvédeni a birodalmat, Sándor. Seregünk felkészült és jól szervezett volt. És számítottunk önökre. Erre önök hogy állítottak oda a harcmezőre? Álmosan, szétszórtan, gyűrötten. Ráadásul késtek.
SÁNDOR
Én ezt nem így tudom.
LIZI
Bizonyítékot akar? Nézzen csak a mai Magyarországra, semmit nem változott. Trehányság, fejetlenség, semmi összefogás.
SÁNDOR
Hogy beszélhet így? Mi valamikor összetartoztunk.
LIZI
Felfordulás, káosz, kapkodás nap mint nap. És közben panaszkodnak, hogy nagy a felfordulás, ahelyett, hogy rendet raknának.
SÁNDOR
Még egy sértő szó Magyarországra, és lövök!
LIZI
Sajnálom, Sándor. Jó kapcsolat volt a mienk, amíg tartott, de ideje volt kimondani az igazságot.
SÁNDOR
Nem volt az olyan jó kapcsolat, oké? Kényszerházasság volt!
LIZI
Megvédtük önöket a bajban.
SÁNDOR
Kiszipolyoztak minket!
LIZI
Civilizáltuk önöket! Ha mi nem vagyunk, ma is bő gatyában járnák a csárdást a pusztán!
SÁNDOR
Önök vittek minket vesztes háborúba!
LIZI
Ami önök miatt lett vesztes!
SÁNDOR
Igen? Hívja ide azonnal azt a kurva kancellárt, különben mindenkit lelövök!
ULRIKE
Hogy beszél, Sándor?
LIZI
Mindenkit? Úgy érti, két nyamvadt nyugdíjast?
ULRIKE
Anyád a nyamvadt!
HEINZ
Hogy beszélsz, Ulrike?
Heinz elkezdi összerakni a pisztolyt.
LIZI
Nézze, Sándor, amit ön most tesz, azt úgy hívják, hogy terrorizmus, és a kormány nem tárgyal terroristákkal! Ön ebből a helyzetből nem kerülhet ki győztesen! De ha most leteszi a fegyvert, és kijön tarkóra tett kézzel, enyhíteni fogják a büntetését!
SÁNDOR
Nem győzhetek? Nem baj! Hozzá vagyok szokva! Mi magyarok hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy folyton csak veszítünk! A magukfajták miatt!
LIZI
Gondolkodjon racionálisan, Sándor. Ha lehetséges lenne a területi revízió túszejtéssel, az elmúlt kilencven évben miért nem voltak ilyen akciók?
SÁNDOR
Mert nekem jutott eszembe először! És ha most nem sikerül, hát nem sikerül. De a példámat követni fogják tízek, százak, ezrek! Előbb-utóbb visszaszerezzük Burgenlandot, és utána a többi elcsatolt területet is! És végre megszűnik a sok évtizedes fájdalom! Úgyhogy ne szaporítsuk a szót, mert ha nem látom itt a kancellárt fél órán belül, végzek az egyik tússzal!
LIZI
Megértem a fájdalmát, de kérem, ne rajtunk bosszulja meg. Önöket kárpótolta a soproni népszavazás.
SÁNDOR
Az önnek kárpótlás?
HEINZ
(hangosan) Mi az a soproni népszavazás, Sissi?
LIZI
1921-ben népszavazást tartottak, hogy Burgenland legszebb városa, Sopron, Magyarországhoz vagy Ausztriához tartozzon-e. És Magyarországhoz került. Nyolc faluval együtt.
SÁNDOR
Természetes, hogy hozzánk került.
LIZI
Egyáltalán nem természetes! Tisztességtelenül került önökhöz.
SÁNDOR
Hogyhogy tisztességtelenül?
LIZI
A maguk gárdistái házról házra jártak, hogy az emberek ne merjenek Ausztriára szavazni!
SÁNDOR
Az osztrák katonaság pedig azzal fenyegette a várost, hogy ha Magyarországra szavaz, lerohanják és visszafoglalják!
LIZI
Az a lényeg, hogy Sopron a miénk volt, és maguk elvették.
SÁNDOR
Igen, az önöké volt vagy tíz percig.
LIZI
Nem igaz, a tizenkilencedik századig mi voltunk ott többségben!
ULRIKE
(Heinznek) Sopron a miénk volt, és Magyarország elvette tőlünk?
LIZI
Igen, Sopron a miénk volt, és több jogunk van hozzá, mint Magyarországnak!
HEINZ
(épp összeszerelte a pisztolyt) Ha ez igaz…
SÁNDOR
Már hogy volna igaz, Heinz? (Lizinek) Most lőtt túl a célon, Sissi! Ezzel a hazugságával! Megyek, és elkezdem kinyírni a túszokat!
LIZI
Ne! Inkább higgadjunk le, jó? Felejtsük el, amit mondtam! Leteszem a pisztolyom a földre. (leteszi) Engedje meg, hogy bemenjek, és beszéljük meg, mint két felnőtt ember. Látja? Fegyvertelen vagyok.
ULRIKE
Ő is!
LIZI
Tessék?
HEINZ
Nálam van a pisztoly!
Lizi felkapja a pisztolyát, beront, és a földre teperi Sándort, majd ráfogja a pisztolyt.
LIZI
A fogdában majd folytatjuk a történelemórát. (az adóvevőjéhez nyúl)
Heinz odasétál Lizi mögé.
HEINZ
Nem lesz fogda, itt maradnak. (Lizire fogja a pisztolyt) Tegye azt az adóvevőt!
LIZI
Mit csinál?
HEINZ
Engedje el, és nyomás a sarokba!
SÁNDOR
Ez az, Heinz! Tudtam, hogy maga jó ember! És okos ember!
HEINZ
Pofa be! Mindketten odaülnek a sarokba!
Lizi és Sándor a sarokba vonulnak, leülnek. Ulrike odaáll Heinz mellé.
Igaza volt, Sándor. Amikor azt mondta, hogy példáját követni fognak. Na, most szóljon bele az adóvevőbe, Sissi, és hívják ide a magyar miniszterelnököt, különben vérfürdő lesz!
ULRIKE
Addig nem nyugszunk, míg Sopront vissza nem kapjuk! Ugye, drágám?
HEINZ
Úgy van, szívem. Sopron jár nekünk.
SÁNDOR
Maguk most tényleg…? Én azt hittem, maguk osztrákok békés emberek.
Heinz és Ulrike vállat von.
Vége
