Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form

Keresés

Neszlár Sándor: Terepszemle 9.

A történet vagy inkább tanmese arról szólt, hogyan szelídítik meg az elefántokat, a lényeg, hogy kiskorukban egy erős kötelet kötnek a lábukra, amit hiába próbálnak elszakítani, nem tudnak, sokáig kísérleteznek a szabadulással, de egy idő után belátják, hogy a kötél erősebb náluk, később hiába nőnek meg és lesznek sokkal erősebbek, elég őket a régi módon kikötni, mert eszükbe se fog jutni, hogy akár el is szakíthatnák. Mi ebből a tanulság? – kérdezte a Herceg. A tanulság az, hogy ne legyél elefánt! – nevette el magát az apja.

Bővebben ...

Szerényi Tamás prózái

Megkérdeztem, min dolgoznak épp, erre azzal jött, hogy azt nem mondhatja el, a megrendelő valami informatikai cég, aminek a tulajdonosa annyira paranoiás, hogy már a kávéját is Xanax-szal issza. Egy kevésbé tiszta pillanatában még arra is feleskette őket, hogy bizalmasan fogják kezelni a projekt minden apró részletét, aláíratott velük egy halom titoktartásit. – De neked azért megmutatom – mondta vigyorogva, és felcsapta az Apple laptopját. A képernyőn vég nélküli számsorok cikáztak.

Bővebben ...

Szöllősi Mátyás regényrészlete

Simontól csupán pár méterre, egy szürke kőkockán idős ember ült, s egy konzerv kibontásával bajlódott. A fém láthatóan ellenállt. Nem sikerült benyomnia egyik oldalát sem, hogy a lé, és a benne úszó hal a szájába folyjon, így aztán a betontömb élével próbálkozott. Végül felrepedt a doboz oldala, majd kibuggyant a sűrű, sárgás olaj. Simon látta, hogy a férfi fölemeli a konzervet és a tartalmát a szájába csorgatja, aminek nagy része az ősz szakállának szálai mentén a nyakába folyt. Akár az apja is lehetne, gondolta, de nem ő volt.

Bővebben ...

Szalay Zoltán regényrészlete

Az újságtól is kijöttek, látta a szakállas, kissé megtört arcú újságírót, aki nem fogadta el a neki kínált pálinkát, bár a tekintetéből úgy tűnt, nagyon szívesen elfogadná, meg a fényképészt, aki viszont elfogadta, nem is egyet, és a végén táncolt is egyet a menyasszonnyal, a fiatalabbik Varga fiúval, aki alacsonyabb volt a bátyjánál, és élénkszőke, talán ezért lett ő a menyasszony. Azt már nem tudta, megjelent-e valahol az újságcikk, nem is nagyon beszéltek az egészről utána. Péntek délután volt, már sűrűsödtek az árnyak, és odaát, a Vargáék portáján előkerültek a pálinkásüvegek. Tudta, hogy van valami külön küldetés, tudta, hogy ez az egész nem csak önmagáért van.

Bővebben ...

Neszlár Sándor: Terepszemle 8.

A következő megállónál a mellettem álló nő, az utolsó pillanatban, leugrott a villamosról, mintha csak menekülne, egyből odakaptam a fejem Flamma irányába, de ő éppen a táskájában kotorászott valami után, újból megtöröltem az arcomat, bármit megadtam volna egy zsebkendőért, jobb híján a pólómmal töröltem le az izzadságomat. Amikor a villamos ráfordult a hídra Flamma felállt, és odalépett az első ajtóhoz, majd megnyomta a leszállásjelző gombot.

Bővebben ...

Lackfi János regényrészlete

Mindegy, csak csukja már be az ajtót. Ilyen az én beleérző anyám, nagyon nem szeretem, amikor próbál megnyugtatni, valahol mégis élvezem, azt is, hogy valaki próbál megnyugtatni, meg azt is, hogy jogom van nem megnyugodni, ha próbálnak megnyugtatni, mert én egy MÁSIK EMBER vagyok, értitek, tizenhét éves, hamarosan tizennyolc, akkor nyugszom meg, amikor akarok. És akkor nem, amikor nem akarok. Olyankor is szoktam dühöngeni és szitkozódni, amikor senki sincs itthon.

Bővebben ...