Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form

Keresés

Vida Gábor prózája

Én mindenkit eltemetek, mondta a lelkész. Megkeresztelek és megesketek mindenkit, aki hozzám fordul. Két karját széttárta, olyan volt az arca, mint egy filmben a hadifoglyoknak, amikor előjöttek a bunkerből, és lassan a tarkójukra tették a kezüket. Hány oldal legyen, kérdezte, a hadnagy mutatta, egy és egy kicsi. Az írógép kattogni kezdett, a hadnagy rágyújtott, a vitrinhez lépett, és a könyvek gerincén silabizálta az aranyozott betűket. Idegenkezűségnek semmi nyoma.

Bővebben ...

Édenben nem számolták az éveket

A tudás fájának nemét nem ismerjük. Egyesek szerint olajfa, de van olyan vélemény is, hogy szőlő. Semmiképpen nem almafa. // A felelősség Ádámé. Ádám jóhiszemű volt, mikor felé nyújtották a gyümölcsöt, kérdezhette volna, melyik fáról van, de nem tette. // Színes gyermekkor, vadgesztenye, égetett szienna. // Mit kezd Isten a kiürített Édenkerttel? // Mi lesz a sorsunk? Ki a vízben, ki a tűzben? (Újévi bűnbánó imádság). // Jeruzsálemben a láng gyorsabban ég. Jeruzsálemben közelebb vagyok a saját síromhoz.

Bővebben ...

Hartay Csaba regényrészlete

A kocsmában felöltöztetett sakkfigurák állnak. Futó, bástya és sok paraszt. Mind fatekintetű, mozdulatlan. Szakadt, kék munkásruhában a parasztok. Kosztümben a futó, palástban a király, támasztja a pultot. Rozsdás koronáját maga mellett tartja a pulton. Poharában viszki. Nem most töltötték bele, évekkel ezelőtt. Ide beragadt egy elhullott idő. Egy zóna állomásozik a szűk teremben. Egyedül Odorics doktor hat mainak. Fütyörészik, mosolyogva ingatja fejét.

Bővebben ...

Székely Csaba drámarészlete

Gondolkodjon racionálisan, Sándor. Ha lehetséges lenne a területi revízió túszejtéssel, az elmúlt kilencven évben miért nem voltak ilyen akciók? Mert nekem jutott eszembe először! És ha most nem sikerül, hát nem sikerül. De a példámat követni fogják tízek, százak, ezrek! Előbb-utóbb visszaszerezzük Burgenlandot, és utána a többi elcsatolt területet is! És végre megszűnik a sok évtizedes fájdalom! Úgyhogy ne szaporítsuk a szót, mert ha nem látom itt a kancellárt fél órán belül, végzek az egyik tússzal!

Bővebben ...

Fotó: Szilágyi Lenke

Szilasi László prózája

A nikotinelvonásnak esetemben négy tünete van. Az első a koncentráció azonnali szétesése, a tökéletes elbizonytalanodás. Állsz az utcán, minden egyszerre van, ennyiben olyan, mint a pánikroham, csak lágyabb, képlékenyebb, selymesebb, lehetetlenség a dolgokat sorba rendezni, fontosságuk szerint szortírozni, nincsenek is dolgok, nincsenek is helyek. Valami zavarosan áttetsző, sűrű folyadék van, abban tévelyegsz és lebegsz, meg a halálfélelemig elmenő, szédülős bizonytalanság. Rá kell gyújtanod.

Bővebben ...

Grendel Lajos regényrészlete

Elvégre az ember egy ponton túl egyedül van, és más ember nem segíthet neki, ha pedig segít, az enyhítheti a fájdalmat, de nem szüntetheti meg. Ez minden ember sorsa? Az elbeszélő a minden embert túlzásnak tartotta, elvégre vannak jó sokan, akikhez nem is jut el a moralitásnak ez a szintje.

Bővebben ...