Hírlevél feliratkozás

Keresés

Nyehőcesült birsalmával és gombával

Kolozsvári barlangászok mesélték, hogy van egy titokzatos állat, azon barlangokban, amelyeket a Vaskó környéki hegyekben hajdan a szovjet baráti vagy megszálló hadak nyitottak urán, plutónium és hidrogénbomba alapanyagok kinyerése céljából. Az állatok, amelyekről a római krónikások is megemlékeztek, hajdan a vízvezetékek réseibe szállították szájukban a rágott meszet, azt kis gömböcskékben a megfelelő helyre tapasztották, mint ma a gyermekek a vonaton vagy a repülőn a rágógumit. A nyehőcéről azt tudták, hogy tiszta állat, tökéletes az emésztőrendszere, ürüléke nincs, ezért is lehet a vízvezetékek belső javítására használni meg idomítani.

 

Vida Gábor 1968-ban született Kisjenőn. Artisjus-díjas író, kritikus, a marosvásárhelyi Látó folyóirat szerkesztője. Legutóbbi könyve Ahol az ő lelke címmel látott napvilágot a Magvető Kiadó gondozásában 2013-ban.

 

1 egész kicsontolt nyehőcét, azaz alsó, felső, középső és mindenféle, lehetőleg páros számú combokat, megtűzdelünk fokhagymával, leöntjük páclével, hogy ellepje, só, bors, fahéj, borókabogyó, galagonya, kökény és egy kis eszterhéj ússzon bodvaji vízben, melyet a felső forrásból merítsen valaki holdvilágos éjjelen, felemás gumicsizmát viselve, az arányok tetszőlegesek, az időpont nem, 1-2 napig hagyjuk szunnyadni, azután lesz, ami lesz, kiemeljük, lecsurgatjuk, szalonnával, birsalmával, gombával körberakjuk, sütőben addig sütjük, amíg egészen megpuhul... Zsírját befőttesüvegbe (Erdélyben borkán) félretesszük, az fog majd világítani, ha szerencsénk van, ha nincs szerencsénk, nem fog.

 

A birsalmát remélhetőleg minden szakács ismeri, lehetne róla sokat mesélni, mert van ilyen és olyan, kerek és hosszúkás, nagy és apró, egészen savanyú, ami az ember orrát, nyelvét, bajuszát is elfanyarítja, de van édesen kásás, majdnem omlós, akkora mint egy dinnye, meg nem is gondolná senki, hogy a tűzelhalás gazdanövénye, mondják, hogy ne is telepítsen az ember a kertbe, vagy ha mégis van, azt vágja ki, de rossz és nyugtalan gyermekek javítására birsalma-vesszőnél jobbat senki sem tud ezidőszerint... (Birsalma: Kibékülsz ellenségeddel – mondja Krúdy Gyula Álmoskönyve.)

 

A gomba egészen más élőlény, egyesek azt mondják, hogy nem is növény, meg nem is állat, de a legfinomabb gombák mifelénk a vargányák, a rókagombák, a csiperkék és a pereszkék családjába tartoznak.  Egyes szerzők szerint a nyehőce páclevében főzött gomba sose mérgező, még a gyilkos galóca sem, de azért ezt az állítást nem kell feltétlenül ellenőrizni. (Gomba: öreg ember – mondja Krúdy Gyula Álmoskönyve.)

 

A nyehőce lehetőség szerint legyen fiatal, de mivel ezen állat beszerzése napjainkban igen sok fejtörést okoz, egynémely jótanácsot igyekszem mellékelni. Nyehőce: van páros és páratlan combú, erre figyelni kell, mert a páros combút (12-14-16) fehér borban, a páratlan combút viszont (11-13-15) csakis vörösborban szabad pácolni. Receptünk problémás részéhez érkeztünk, mert a nyerhőcét kell immár definiálni, ami koránt sem egyszerű feladat. Mert ha nem csirke, akkor.

 

  1. nyehőce nem is létezik
  2. nyehőce lehet bármely madár- és nyúlszerű állat
  3. nye! hő! ce.

 

Lábjegyzet:

 

Kolozsvári barlangászok mesélték, hogy van egy titokzatos állat, azon barlangokban, amelyeket a Vaskó környéki hegyekben hajdan a szovjet baráti vagy megszálló hadak nyitottak urán, plutónium és hidrogénbomba alapanyagok kinyerése céljából. Az állatok, amelyekről a római krónikások is megemlékeztek, hajdan a vízvezetékek réseibe szállították szájukban a rágott meszet, azt kis gömböcskékben a megfelelő helyre tapasztották, mint ma a gyermekek a vonaton vagy a repülőn a rágógumit. A nyehőcéről azt tudták, hogy tiszta állat, tökéletes az emésztőrendszere, ürüléke nincs, ezért is lehet a vízvezetékek belső javítására használni meg idomítani. Amikor a rómaiak dicstelenül menekülésre kényszerültek a hunok, avarok, gepidák, gótok, szalamandrák, nyávok, likatok és magyarok együttes támadásai miatt, a nyehőcék idomítását is a feledésnek hagyták. Szegény állatok a barlangokban húzták meg magukat, ahol tökéletes emésztésüknek köszönhetően, vízzel is eléldegéltek, amíg a kolozsvári barlangászok konzervdobozai és nejlonzacskói fel nem keltették ősi étvágyukat. A nyehőcék elkezdtek élni, hízni, szaporodni, manapság a 14 és a 16 combú változat a legelterjedtebb, a páratlan combú változat (11-13-15) valamivel drágább. A nyehőcét a törvény nem védi, ezért szabadon tenyészthető, vadászható és főzhető, süthető. Viszont nyehőcét emberi beszédre megtanítani tilos. Meg nem erősített források szerint a nyehőcét szovjet idomárok radioaktív hulladék felkutatására, szállítására és feldolgozására is használták, a zsírja (befőttes üvegben – borkán) világíthat is, ha kellően sötét van, lásd fennebb, de jobb az, ha nem világít.

 

Köretnek bármi jó lesz. Előtte házi pálinka, utána bor.

 

Nyehőcével álmodni: nem jelent semmit. Krúdy szerint sem.

 

Vida Gábor