Bódi Katalin irodalomtörténészt Herczeg-Szép Szilvia kérdezte

Az úgynevezett anatómiai Venusok, vagyis azok az életnagyságú viaszbábuk, amiket orvostani célból készítettek, de teljesen felforgató módon a reneszánsz Venus-ábrázolásokhoz hasonlítottak külsejükben, segítettek megérteni a szépség és a kegyetlenség kapcsolatát, a nézés, a nézettség, a kiszolgáltatottság pozícióit, a nő társadalmi szerepének tragikus változatlanságát a történelemben.

Uri Asaf és Ayhan Gökhan beszélgetése

Három évet vett igénybe a fordítás. Ennek az irodalomnak egy tetemes részét fordítottam le arámi nyelvből magyarra. Ez az első magyar nyelvű, jegyzetekkel ellátott fordítása a Zohárnak. A fordítással töltött éveket tudatformáló éveknek tekintem. Ez volt a legjobb módja annak, hogy közel kerüljek a szöveghez. A szimpla olvasással nehezebb lett volna figyelnem. Mindig el akartam olvasni ezt a könyvet, a fordításnak köszönhetően végre sikerült.

Imre Mihály irodalomtörténészt, egyetemi tanárt Móré Tünde kérdezte

A kutatás végtelensége rossz. Erről Tarnai Andorral is beszélgettünk. Fiatalon az ember valami nagyot szeretne írni. Tarnai játékosan azt mondta, hogy a madzagot el kell vágni valahol. Bele kell nyugodni, hogy kevés olyan téma van, amit ideálisan befejezhető, és meghaladhatatlan. El tudom fogadni ezt a paradoxonát a kutatásnak. Ez a folyamat nem én vagyok, hanem ennek csak egy láncszeme, és ez nélkülem is folytatódik. Bele kell törődni abba, hogy a kutatási témáim túlélnek. Nem tragikus ez.

Magolcsay Nagy Gábort Ayhan Gökhan kérdezte

Egyfelől szükségem van a szerző bizalmára, ahhoz, hogy ne féljek értelmezni, ne féljek magamra önteni azt a „kifényesedő ködöt” ami az ő költészete. Másfelől egy kicsit el is várom a szerzőtől, hogy a szövegébe bele is csempéssze azokat a forrásokat, amelyek zöld utat engednek számomra a szabad értelmezéshez, érzékeléshez. Az interaktivitással azt akarom fizikailag is észlelhetővé tenni, hogy a lírai szöveg lényegében attól válhat igazán fontossá, hogy az olvasója odaadja magát neki, beleteszi magát.

Gergely Ágnest Ayhan Gökhan kérdezte

Annak adnék igazat, aki szerint Isten mindenható, tehát mindenre és mindenkire hat, minden rajta keresztül történik, de lehetnek pillanatok, amikor a fejét elfordítja. Az idő relatív fogalom, az isteni pillanat lehet több év, több évtized is.

Sifter Veronika rendhagyó beszélgetése Cuhorka Emesével

Nagyon kíváncsi voltam, hogy ahhoz, ahogy én táncolok, egyáltalán ő hogyan tud kacsolódni? Mit gondolhat róla, mivel nézi? Egy ilyen nagy tudású, művészetekben, irodalom, zene, képzőművészet, színház, filozófiában, természetismeretben kiforrott szemléletű, nagyon határozott értékítéletű nő hogyan nézi az improvizációm? Milyen emlékei lehetnek arról, amikor kislányként meztelenül improvizált a háromszárnyú tükör előtt? Lehet, hogy közösek a mozgással gyűjtött élményeink?