Hírlevél feliratkozás

Keresés

Fotó: Lazar Anilla

Martzy Réka versei

és még mindig nem értettem meg, mit / keres a mélyvörös ribizlitál a lábam között, / és mit keresek benne én, / de elmondtam neked apa, te meg csöndben lehúztad a plédet, a nyirkos lepedőt, / amíg én a körmöm alá száradt magokat nézegettem, / majd elővetted a lavórt, amiben engem sosem fürdettél

Bővebben ...

Fotó: Horváth Győző

Róna Virág verse

Most megőröltetünk kiszóratunk formába öntetünk / a mozsár széle is elhalványul / mozsárnak lenni önbeteljesítő jóslat / markodba szeded felaprított rézcsillagait

Bővebben ...

Fotó: Gágó Villő

Gágó Zsófia versei

Ahogy szalad a szál, hangja mindenkinél más / dallamú, oly nehéz definiálni, mint a hang szó eredetét. / A cigaretta úgy ég el, mint az égben / a nazális (fgr. *äŋɜ ’ > m. *äŋg > ég).

Bővebben ...

Fotó: Fórián Dávid

Papp Gréta versei

kezünk az arcunkra hasonlít, / puffadt, mint a hűtött jonatán, / monoton szürcsöli az időt, / pirosra érik a vegyszerek között. / almaillatú az arcom, ahogy anyáé is, /fogaink alatt roppan a hideg.

Bővebben ...

Fotó: Kovács Dávid

Csáti-Kovács Anna versei

Milyen indulás, ha / egy városnak álcázott / vágatból kell felszínre mászni, / felordítani, leporolni, / kiprüszkölni, kiköpni, / kihányni a kormot, / és lekaparni fellegét / égnek, bányának, / anyám gondolatainak, / szenet hagyni a havon.

Bővebben ...

Fotó: Bach Máté/IGYIC

Acsai Roland versei

Ültünk azóta már nem létező padokon egyedül meg / többen is, lányok, fiúk, beszélgettünk vagy csak a csöndet // hallgattuk, azt a vidékit. Alig járt akkor autó ott, / néha egy-egy felturbózott Ladát láttunk, pangtak a boltok.

Bővebben ...