Hírlevél feliratkozás

Keresés

Hemant Divate verse

Lanczkor Gábor fordításában
Mint nekem, a lányomnak is / vannak olykor rémálmai / fej nélküli emberekről akik / vállukon elárvult falvak / halottait cipelik / vagy tervezetlen városok tervrajzait / lengetik zászlóként / hogy föllázítsák a falut / Mindig ugyanaz, ugyanaz a táj / terül ki szőnyegként / a fejnélküliek elé / A nagyvárosok neve is ugyanaz / ugyanazok az utcák, ugyanazok az épületek, / ugyanazok a bevásárlóközpontok / uniformisban / akár a masírozó katonák

Bővebben ...

Radoslav Petković prózája

Csordás Gábor fordítása
Persze sok minden eltűnt a Peloponnészoszon, anélkül hogy nyomot, legalábbis látható nyomot hagyott volna, tűnődött Filarion, az egész Hellászból csak a képzelődés és az álmodozás maradt meg nekünk; tényleg álmodozunk, lebbenő, megbízhatatlan képeket alkotunk, mint amilyeneket az álom hoz, és magunk sem tudjuk, van-e mód megtudni, hogy tényleg megfelelnek-e valaminek, ami volt valaha, és amit legalább ezen a módon megpróbálunk visszaidézni. Már réges-rég álmodozók népe vagyunk.

Bővebben ...

Jelena Lengold prózája

Orovec Krisztina fordítása
Nem hiszek többé abban, hogy valami fontos tudás birtokába jutnak azok az emberek, akik eléggé közel jutnak a halál állapotához. Ugyan már! Nem tudnak ők meg semmit. Teljesen ugyanolyanok maradnak, amilyenek mindig is voltak. Magukhoz veszik a tiszta törölközőjüket s megtörölköznek, mintha soha nem húzták volna maguk után azt a vénájukhoz kapcsolt palackot a kórházi folyosókon, mintha mindez valaki mással történt volna meg, s nem ővelük.

Bővebben ...

Sanjeev Khandekar verse

Lanczkor Gábor fordításában
Ki volnék? / Ki ez? / Ko ham? / Az efféle kérdések mozgalmas történelme / Utaztatásuk / Úgy épül föl / Hogy mindenképp önfelszámolásába csússzon bele a faj, / Mely utálkozva néz az efféle kérdésekre. / Nem az én peres ügyem ez. / Nem velem konfrontálódnak a kérdések / Amikkel népem szembesül. / Nem kötelező az emberiség részeként utálkoznom / Én nem szembesülök / A kérdésekkel melyekkel az eleven emberiség tömegkarambolozott / Ki vagyok én?

Bővebben ...

Ştefan Manasia verse

André Ferenc fordításában
Ha bőröd susogó és ruganyos, a pornó-hárem szekta legfiatalabb tagja vagy, / vagy ha annyira elkeseredtél, hogy már a fehér szálaid sem fested meg, / jöjj, nekem egyre megy. // Jöjj, ha a városszéli parlagtól azt kívántad, érkezzen az apocalypse now, / vagy ha, te hústavirózsa, rohadnál inkább a szívmedencében // Jöjj, ha nemrég volt abortuszod és egy hentes nőgyógyászt fogtál ki

Bővebben ...

Kristian Novak regényrészlete Terék Anna fordításában

Tudnod kell, hogy Đinjcen senki sem hisz az írott szónak. Még az sem olvas, aki ismeri a betűket. Ha olvasna, az azt jelentené, hogy bujkál benne valami bánat, vagy valami baja van. A könyvekbe akármit bele lehet írni, akármit. Az ember csupa hazugságot is leírhat a könyvekben és senki sem szól, hogy ez nem igaz. Aki komolyan gondol valamit, az hangosan ki is mondja azt, nem ír könyvet, ezt gondolják az enyéim. De Đani úgy nézett erre az én két könyvemre, mintha színaranyból lettek volna, aztán kitette a tévé tetejére.

Bővebben ...