
Orbán Krisztina kisprózái
- Részletek
- Írta: Orbán Krisztina
Emlékszem, akkor mondtad először, szeretlek. Az ajtóban álltam csinosban – éppen értem jöttél –, és kivettem a táskámból a Végtelen tréfát, azt talán nem vinném magammal a randira. Utoljára akkor, amikor a vitorláson leültél mellém. A vállamra tetted az állad, együtt lapoztuk a Normális embereket. Körülöttünk a teljes baráti társaság, őket jobban érdekelték Tihany körül a hajók.