Borsos Bence: megálmodtam
hetekig nem aludtam utána hogy soha többé / ne találkozzam a nyomorral az önzőséggel / a savanyú gumicukor árus mosolyával ott álltunk a búcsúi forgatag kellős közepén nyár volt az utcai ivókútnál tolakodtak az emberek tisztán emlékszem hogy megláttam abban a kopott baseballsapkában sötétkék pólót viselt egy lyukas fekete kínai tornacipővel ott állt az összegyűrött ötszázassal a kezében egy másodperc múlva az ujjnyi vastag keksztekerccsel megtöltött nejlonzacskóval azonnal me
Borsos Bence
18 órával ezelőtt1 perc olvasás
Országh Virág: Külalak
Engem csak kiírattak mindenhonnan. Apa mostanában mindig azt mondja, nemhogy a rézfaszú bagoly, de még a szellemek sem fognak megbaszni, ha ilyen kövér maradok. Anya szerint ez a szerelem egyik legősibb formája, mármint a baszás, de nekem még pár évig azért meg kell őrizni. Mint egyfajta méltóságot, meg különben is apa csak maradjon kussban, hiszen még kiskorú volt, amikor teherbe ejtette. A nőverem mosolyogva annyit mond, hogy azért 14 évesen egy-két furulyázás már belefér,
Országh Virág
nov. 11.1 perc olvasás
Lauer Péter: Szobor
az idő a test / fényét lassan átszínezte Emlékszel, vettünk egy szobrot, emberalakút, műkő volt, de élethű – a kert végébe tettük, maradjon nekünk és a madaraknak. Kezdetben minden nap lejártunk hozzá, megérintettük; az öröm, mennyire hasonlít. Először zöld fű nőtt körötte, majd hullottak rá barna levelek, megtisztelték madaraink, aztán az idő a test fényét lassan átszínezte, megült a kő szemcsés redőiben. Egy nap hűlt helyét találtuk. Szerintem ellopták. Szerinted hazament.
Lauer Péter
nov. 4.1 perc olvasás









