Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form

Keresés

A „punk összetevő”

Ferenczy Bálint beszélgetése Chris Forddal, a Lazinc galéria igazgatójával a street art sokszínűségéről, demokratikusságáról és a műkereskedelemben betöltött szerepéről.
Banksy. Ezzel a névvel talán már mindannyian találkoztunk, az utcai művészet hírhedt alkotójának valódi kilétét azonban mind a mai napig titok fedi. Munkái váratlanul jelennek meg egyik napról a másikra – londoni tűzfalakon éppúgy, mint New York-i sikátorokban. Banksy úttörője és elfogadtatója a street art műfajának, de természetesen – ahogy egy zenekar mögött a lemezkiadó – egy képzőművész mögött is mindig ott áll a galériása és menedzsere.

Bővebben ...

A szabadkőművesek helye a kortárs populáris kultúrában II.

Kálai Sándor és Keszeg Anna tanulmánya a SZIF 2018/2-es számából
A szabadkőműves utalások között vannak olyanok is, amelyek nem kapcsolhatók be az összeesküvés-elméletek keretébe. Érdekes módon a kémtörténet az a műfaj, ahol a szabadkőművesség mint referencia, a szakmai kompetenciák szükségszerű kiegészítője működik. John le Carré regényeiben a szabadkőműves referenciák meglehetősen gyakoriak, ezek a hivatkozások azonban éppen amiatt beszédesek, mert a szereplők szabadkőműves identitása nem kivételes.

Bővebben ...

A szabadkőművesek helye a kortárs populáris kultúrában I.

Kálai Sándor és Keszeg Anna tanulmánya a SZIF 2018/2-es számából
Márpedig a szabadkőművesség a populáris kultúrában az összeesküvés-elméletek nyújtotta keretben futotta be a legfényesebb karriert. Azok a meggyőződések, melyek egy kis, elitista és titkos vagy titokban cselekvő csoport tevékenységét teszik felelőssé a világ instabil, katasztrofikus állapotáért, sok azonos elemmel, forgatókönyvvel, narratív sémával rendelkeznek.

Bővebben ...

Az ötlet már megvolt

Horányi Rékát Demus Zsófia kérdezte
Horányi Réka a Szépirodalmi Figyelő felkérésére, a lapszám videojáték tematikájához kapcsolódva készítette el első nyomtatásban megjelent képregényét, Loot címmel, melyben a játék-tapasztalat kerül középpontba kétféle nézőpontból. Horányi Réka jelenleg egy 3D-s animáció stúdióban dolgozik, de folyamatosan képzi is magát ezen a téren. Videojáték és képregény kapcsolatáról beszélgettünk és az animáció lehetőségeiről, további tervekről.

Bővebben ...

A médiakultúraként értett képregény

A kötet szerkesztői által elgondolt médiakultúra-kutatás követi a média kulturális tanulmányozásának korábbi ajánlatait, ami a témaválasztási szokásokat, a jellemző kérdéseket, módszereket és diszciplináris kapcsolódásokat illeti. Másfelől a – gyakran a brit cultural studies által inspirált – kérdéseket, szempontokat és megállapításokat a tanulmányok szerzői igyekeznek szembesíteni a képregénykutatás történetének némely vissza-visszatérő problémájával. Így jöhet létre a comics studies francia nyelven a médiakultúrák kutatásán belül.

Bővebben ...

Kartunizált Kálmán

Somogyi György, Dobó István, Tebeli Szabolcs: Kittenberger – Fabriqué en Belgique, Magánkiadás, 2016.
A hatalom óhajtása prímán képregényesíthető, ezért már számos alkalommal képregényesíttetett is. A bírvágy láttatásához a készítőknek definiálniuk szükséges elsőnek egy abszolút antagonistát. A Kittenberger esetében II. Lipót lett a nagyrossz, aki egykor Belgium királya, s a belga parlament felhatalmazásával a Kongói Szabadállam uralkodója volt, s máig előkelő helyet foglal el a világ véres kezű diktátorainak listáján. Nehéz volna szimpatizálnunk vele, ergó: elég jó választás.

Bővebben ...