Hírlevél feliratkozás

Keresés

Meghódítani az Űrt – Játék nélkül soha

A játék a házi számítógép történetének katalizátora. Ha nem jelennek meg az első otthoni videojátékok a hetvenes években – a Magnavox Odyssey, és jó pár évvel később az Atari Pong –, aligha akartak volna tömegek számítógépet venni. Vezérelni egy pontot a képernyőn – feledhetetlen élmény. Addig passzív tv-nézésre voltunk kárhoztatva – most mi irányíthatjuk, mi íródjon a monitorra. A történetnek többféle befejezése lehet. A pont mehet jobbra is, balra is. A számítógépes játék távlatai ezek.

Bővebben ...

Gémör

Elindulni a Tulipán utcából, a Rózsa utcán át le a Szövetség utcáig, a Vár utcán fel, aztán a Főkapu, Ágyútorony, szorító (ez jó most a szívre is!), Huszárbástya, majd a börtönök, ágyúállás, víztároló, kút, torony, és a felvonóhídon ki, a Várfelső utcán le, a Főútra rá, és már itt a Kertész utca rögtön, el a harmadik bejáratig, lift, legfelső gomb, ötödik emelet, balra a szélső ajtó, a kulcs kinyit, a zár nyafog, az előszobán át, csípődobás, s már a legbelső szoba, szék, asztal, egér, enter és start. Játékban vagyok! Gémör.

Bővebben ...

Megalázottak és megszomorítottak – egy korszak krónikása

Szvetlana Alekszijevics: Elhordott múltjaink, ford.: Iván Ildikó, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2015
A mindennapi élet különböző színtereihez való viszony kettősségek – ambivalenciák, paradoxonok – révén jut kifejezésre. A hamis nosztalgia vaskos sztereotípiák, túlzó általánosítások mentén konstruálódik meg. Hangsúlyos, hogy a jelenben élő múlt továbbcipelésével a „ma embere” sem képes túllendülni a totalitarizáló megrögzöttségeken, amelyek a struktúraváltással sem iktatódtak ki, sőt ezek a szerepkonfliktusok fő okozói.

Bővebben ...

A gyanúsított előállítása

Thomas Pynchon: Kísérleti fázis, ford. Gy. Horváth László, Magvető Kiadó, Budapest, 2015.
A világérzékelés itt egy időben élményszerű, mert kikerülhetetlen képek, zajok és szagok egyvelegét rögzíti, ugyanakkor tapasztalati is, mert ahogyan a felszín-mély dichotómia magától értetődő módon, a tér-időbeli bennefoglaltság okán keletkezik, a sötét-világos, láthatóláthatatlan, jelölő-jelentés, véletlenszerűség-intenció kettősei pedig valamiféle időbeli egymásutániságot tételeznek, úgy éppen az emberen túli szisztémák (mint például a Pynchonnál fontos légköri-időjárási kondíciók) váltakozása billenti vagy az egyik irányba a dichotómiák komponenseit, vagy olyan mediális hurokra mutatnak rá, amely a médiumfüggő érzékelés mindennapiságát is tartalmazza.

Bővebben ...

Liftes Simeon

Petru Cimpoeșu: Simion, a panelszent, ford. Szőcs Imre, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2015.
A találékonyság nyomora – így lehetne jellemezni ezt a világot. És a kedélyé. Az emberek nem fogcsikorgatva szegények, egészen jól tűrik az anyagiak hiányát. Annál, hogy nekik legyen a legdrágább kocsijuk, fontosabb számukra, hogy legyen kivel beszélgetniük. A beszélgetés egyébként nem jó szó, inkább a beszélés a megfelelő. Nem várnak választ, nem érdekli őket, nem az érdekli őket igazán. Hanem az, hogy ne beszéljenek egyedül.

Bővebben ...

Bírni szusszal

Pápai Gábort Szép Eszter kérdezte
Szinte kizárólag digitálisan rajzolok. Csak a kezdetleges vázlatokat csinálom papíron, illetve ha maszatolni van kedvem, akkor ragadok papírt. Utazás közben a hordozható digitális táblámon ötletelek, a kidolgozásra pedig van egy nagyobb táblám otthon. Fontos még az írásnál, hogy mindig jegyzetelem a telefonomba az ötleteket, és gyakran egy mondatból nő ki egy komplett sztori. Ilyeneket írok fel, hogy „űrkígyó”, meg „the Warlords of East Philadelphia” – ezekből később képregény is lesz.

Bővebben ...