Folyó/irat/mentés

Könnyen meglepődhetünk saját magunkon – ahogy a sorok írója is tette –, mennyire kiszolgáltatottak vagyunk saját megrögzött antropocentrizmusunknak. Az ember halálának sokat idézett és kommentált bejelentése ugyanakkor távolról sem egyértelmű állásfoglalás, ugyanis nem az ember kiszervezését jelenti a gondolkodásból, hanem az ember antropológiai igazságának felfedését. Az ember önmaga hiányára ébred fel antropológiai szendergéséből, ugyanakkor saját távolléte nem semmisséget jelent, hanem a gondolkodás terének megnyílását.

Helyszínelő

A PesText célja külföldön népszerűsíteni a magyar kultúrát, a magyar irodalmat, de ezúttal nem a magyar kultúrát küldenénk külföldre, hanem a világirodalom egy szeletét hoznánk Magyarországra. Kollár Árpád a MISZJE igazgatója elmondta, hogy a fesztivál idei, első éve a szomszédos országokra, továbbá Csehországra és Lengyelországra, valamint a nem magyarul író magyar írókra fókuszálna, többek között olyanokra, mint Terézia Mora (Esterházy Péter fordítója), Tibor Fischer, David Szalay írókra, valamint a hálózatkutató Barabási Albert Lászlóra.

Kritika, esszé

Tudni, ismerni a nagy egészt és benne a legapróbb részleteket, a tündöklések és bukások nagy, világi hömpölygését, íróként uralni is azt, miközben: miközben folyton ott állunk az Isten tekintete előtt. Annak az Istennek a tekintete előtt, akinek gondja van minden utunkra. Hiszem, hogy erre is, erre az utolsó földire is gondja van Istennek.

Sosemvolt szépidőnk

Pár pillanatra meg is feledkeztem a ragadósan, izzadtan érkező nyárról, a hőségről, a napfény miatt utcára tóduló céltalan tömegről, ami ott lüktetett körülöttünk, kivételesen még Vízivárost is felzaklatva. Fejben megint ott voltam a hideg, taknyos időben, mikor a tesztet szorongatva tartottam hazafelé az esőtől iszamósan fénylő, hűvös vízivárosi utcákon.

Spoiler

Akinek még hozzávetőleges fogalma sincs arról, mi az a Trónok harca, annak azt is nagyon nehézkes lenne elmagyarázni, hogy miért is volt fontos a Trónok harca a ’10-es évek globális szórakoztatóiparának szemszögéből sőt, nem is lenne érdemes, mert az a valaki nem a jelenkor fogyasztói társadalmának a tagja. Nem is neki írok, hanem azoknak, akik immáron visszavonhatatlanul érdekeltté váltak abban a világot behálózó, nagy történetmesélő gyárkomplexum termékeinek befogadásában, amely egyre nagyobb teljesítménnyel köhögi ki magából a bonyolultabbnál bonyolultabb sorozatokat. Ők tudják talán a legjobban, hogy a Trónok harca után kicsit minden más lesz, hiszen új közös témák után kell nézni, valahogy úgy, ahogyan Jockey Ewing és Cliff Barnes után is így kellett tenni a ’90-es évek Magyarországán.