Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Demeter Arnold: Egy falunak tizennégy meséje

Fotó: Kelemen Kinga

A gyászfalu gyilkosai / magukra veszik a következő éjeket.

Bővebben ...
Próza

Takács-Csomai Zsófia: Extraszisztolé

Fotó: a szerző archívuma

Próbálom felidézni a hetekkel ezelőtti önfeledtséget, de olyan távolinak érzem, mintha sosem lett volna. Arcomat megtörölve a tükörbe nézek. Jóideje mindent más szemmel látok, beleértve magamat is.

Bővebben ...
Költészet

Filotás Karina: Ez a város

Fotó: Besenyei Lili

szél cibálja plakátbőrét, / bordái között lüktet a Duna

Bővebben ...
Próza

Meggyes Viola: Unakit

Fotó: a szerző archívuma

Kereszt autója furcsa volt. Egy régi BMW, amiben nem működött a sebességmérő, az volt a csoda, hogy egyáltalán elindult. Attól tartottam, ha felnyitom a motorháztetőt, a motor helyett egy seprűt találok benne.

Bővebben ...
Költészet

Hegedüs Anna versei

Fotó: Tóth Anna

borkán leszek a sufniban / levesznek évente egyszer

Bővebben ...
Költészet

Martzy Réka: lányok

Fotó: Szűcs Anna Emília

darazsakra lépünk néha, / hogy sírhassunk, mert így láttuk

Bővebben ...
Próza

György Alida: Pű, pű, pű

Fotó: a szerző archívuma

Még a tavalyelőtti esés után figyeltem fel rá, hogy mindenki sokkal kedvesebb, ha bottal járok, úgyhogy már inkább le sem teszem. Ha meglátok valakit az utcán, rögtön görbítem a hátam. Olyankor megállnak, érdeklődnek a hogylétem felől. Én meg mondom nekik, hogy egyedül vagyok, nincs segítségem, derekam, hátam, lábam, kezem fáj, de lényeg, hogy egészség legyen.

Bővebben ...
+SZIF

Szita György visszatér: Török Lajos interjúja Győri Péterrel

A 96. Ünnepi Könyvhéten jelenik meg a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány kiadásában Szita György nyolc kötetből álló bűnügyiregény-sorozatának első három darabja. A szerző neve a mai magyar krimiolvasók számára aligha ismerős. Azok viszont, akiknek a Kádár korszak népszerű irodalma valaha a látóterükbe került, talán emlékeznek arra, hogy Szitának az 1980-as évek végén két bűnügyi regénye is megjelent.

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Bánki Benjámin: izommemória

 

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Kazsimér Soma: Légzőnyílásaimon keresztül először kapok levegőt

 

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Kupihár Rebeka: ünnepnapok

 

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Korsós Gergő: Medúzanézegetés

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...

Locker Dávid versei

nem bírtam megállni hogy megkérdezzem / hogy tudott elbaszni annál a spanyol lánynál száz eurót / kis hallgatás után csak annyit mondott / van egy olyan pillanat az ember életében / amikor száz euró nevetségesen olcsó összeg azért / hogy egy órára azt érezhesse / van benne szeretnivaló // ekkor azt hiszem nem csak azt értettem meg / honnan szerzi valódi piacát a prostitúció / hanem azt is / milyen szánalmas tud lenni a tehetetlenség / mert miközben átöleltem a srácot akivel felnőttem / csak annyit tudtam kinyögni / hogy nagyon szép vidék ez

 

 

Locker Dávid 1998-ban született Szatmárnémetiben. Középiskolai tanulmányait Székesfehérváron végezte, jelenleg az ELTE BTK magyar szakos hallgatója. Verseit eddig a KULTer.hu, a Helikon és a Műút közölte. Budapesten él.

 

 

Piackutatás

 

azon az éjszakán kétszer is bement a piros fények közé
először valami román kurvához tántorgott be
de a csaj miután leszopta
elterült mint egy darab kő
úgyhogy negyed óra után otthagyta
mert képtelen volt elélvezni

 

aztán mikor egy óra múlva másodjára jött ki
feltűnően hallgatott
és csak annyit válaszolt fojtott nevetéssel
hogy ezek a spanyol ribancok
tudnak valamit

 

másnap
mikor kimentünk a padhoz
ahol gyerekkorunk egy lényeges részét töltöttük
ahol először láttam az alpokat
és ahová búcsúzni mentünk
nem bírtam megállni hogy megkérdezzem
hogy tudott elbaszni annál a spanyol lánynál száz eurót
kis hallgatás után csak annyit mondott
van egy olyan pillanat az ember életében
amikor száz euró nevetségesen olcsó összeg azért
hogy egy órára azt érezhesse
van benne szeretnivaló

 

ekkor azt hiszem nem csak azt értettem meg
honnan szerzi valódi piacát a prostitúció
hanem azt is
milyen szánalmas tud lenni a tehetetlenség
mert miközben  átöleltem a srácot akivel felnőttem
csak annyit tudtam kinyögni
hogy nagyon szép vidék ez
mintha a szépség bármit is számítana annak
akit már mindenki
végképp elhagyott

 

 

Tájvers

 

egy tekintet halad át a délutánon
orrnyergén ablaküveg
előtte

 

egy mező
csíkvarsának hívják
mert az emberek a háború alatt ide jártak ki csíkokat fogni
mikor itt állt be a front
és a németek meg az oroszok felváltva söpörték ki a padlásokat
a réti csík egyébként egy aprócska hal
ami a mocsarakat kedveli
nekünk már nem jutottak belőlük
kádárék az egészet lecsapolták
csak gyíkok maradtak
akiket néha összefogdostunk
egyik nyáron az egyiknek kivágtam a szívét
hogy bátornak tűnjek a lány előtt akinek tetszeni akartam
de elismerés helyett
csak elhányta magát
és nyolcadikig nem beszélt velem

 

egy domb
oldala szabadkézzel húzott derékszög
itt zúgtam le tizenkét évesen arnold haverommal
először nem akaródzott
de végül rávett mert nem akartam egy gyáva köcsög lenni
nem értük el az alját
már félúton felborultunk egy gyökérben
akkor kurvára megijedtünk
de később
mikor inni kezdtünk
rendszerint elmeséltük a többieknek
és nosztalgiáztunk egy kéztörésen

 

egy hegy
tetején először a szüleimmel voltam
mikor még testvéreim sem voltak
és nem tudtam
hogy a szeretet felülírja az osztás törvényeit
később sátrazni jártunk ide a haverokkal
ami valójában borozást takart
aztán évek múltán r.-rel jöttem ide
gondoltam megmutatom neki felülről a gyerekkorom


piknikeztünk és innivaló híján a szelet kortyolgattuk
én tízpercenként a pólója alá nyúltam
hogy egyértelműek legyenek szándékaim
de neki nem volt kedve
meglátnak meg hasonlók
duzzogtam kicsit
de végtére is egy jó nap volt
tulajdonképpen azon a napon voltam r.-be utoljára szerelmes
azt hiszem valami olyasmi történhetett
hogy ahogy a gyík lába is rúgott egyet
mikor szívébe szúrtam az apámtól lopott sniccerem
úgy mi is boldogok voltunk
még utoljára