Ittzés Ambrus verse

Hírlevél feliratkozás

Keresés

First slide label

Nulla vitae elit libero, a pharetra augue mollis interdum.

First slide label

Nulla vitae elit libero, a pharetra augue mollis interdum.

First slide label

Nulla vitae elit libero, a pharetra augue mollis interdum.

First slide label

Nulla vitae elit libero, a pharetra augue mollis interdum.

First slide label

Nulla vitae elit libero, a pharetra augue mollis interdum.

Kiszely Márk: Kapcsolati tőke

Fotó: a szerző archívuma

Volt ez a csajom Debrecenben. Cseresznyével egyensúlyozott az ajkán, a szemében gurámikat nevelt. Tubás volt, vagy tenorkürtös, nem tudom már, a rézfúvósok között ült, a rendezői balon. Ha a nevén szólítottam, nem figyelt oda. Ha hatszögbe rendeztem a díszköveket a teste körül, magához tért.

Rostás Mihály versei

hogyha kezembe foghatnék / egy maréknyi időt

HISZTI - Bartók Imre: 1939. szeptember 23.

A hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést.

Ádám Gergő: Krumponyász-univerzum (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

Róbert bal szeme az óramutató járása szerint, jobb szeme azzal ellentétesen forgott egyre gyorsabban, majd teljes testében rázkódni kezdett, a földre huppant, és nem mozdult többé. A feje sistergett és füstölt.

Halmosi Sándor versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Kabátujjukban több élet volt, / mint az Egyesült Nemzetekben ma

HISZTI - Veszprémi Szilveszter: Vers, amelyben a költő megint csak hisztikézik, nincs semmi látnivaló benne

A hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést.

Gabriela Adameșteanu (f. Száva Csanád): A zebrán

Fotó: a szerző archívuma

Kissé félrenyomtad az embereket, szinte lökdösődés nélkül, mégis makacsul, ahogy a te korodra hál’Isten megtanultad. Képes vagy helyet csinálni magadnak közöttük. Diszkréten csináltad, a kíváncsiság nem kínzó betegség, nem alapösztön, nem kell könyökölni miatta.

Peer Krisztián versei

Fotó: Schillinger Gyöngyvér

és csak menni, menni a nyelvvel / a totál szenilis Sanyi bácsi után

Tóth-Bertók Eszter: Meghaltam

Fotó: Csoboth Edina

A ravatalozónál állnak. Az épület homlokzatán a Feltámadunk-feliratból hiányzik a t, a legjobb barátnőm rögtön kiszúrja. Nézi a d-t, hogy az is eléggé inog, közben arra gondol, hogy mennyit szenvedtünk, amikor a lakása ajtajára illesztettük fel betűnként a nevét és hiába baszakodtunk a vízmértékkel, a mai napig ferde az egész.

HISZTI – Purosz Leonidasz: Helyi ár

A hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést.

Bánfalvi Samu: Charlie Kirk meghalt,

Fotó: A szerző archívuma

Amerika Amerika megölték Charlie Kirköt

Bán-Horváth Veronika: Tiszta lap

Fotó: Bán-Horváth Attila

Hol nyúlánk fénylényeknek, / Hol puffadt koboldoknak látszunk.

Ittzés Ambrus verse

Részletek

Idén se stoppoljuk körbe Európát, / inkább majd a parton ülve olvasunk nagyregényeket, / terveztük, de aztán hávégét vettél, / meg rozét, persze, három hét múlva itt / az ősz. Minek elkezdeni egy Dosztojevszkijt. // Ne aggódj, augusztus végére megtanulja, / felel belőlem a bizakodó szülő, / meglátod, majd az áradás elfedi / a mélyben kavargó igeidő-tévesztéseket.

Ittzés Ambrus 1999-ben született Budapesten. 2018-ban érettségizett a Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban. Ez az első publikációja.

Majd az áradás elfedi

Ezt a dialektust a patak nem beszéli,

nyelve botladozik a köveken.

Egy kis lendület kéne, szól belőled

a pedagógus, svung, hogy

elfedje a bizonytalanságokat.

Idén se stoppoljuk körbe Európát,

inkább majd a parton ülve olvasunk nagyregényeket,

terveztük, de aztán hávégét vettél,

meg rozét, persze, három hét múlva itt

az ősz. Minek elkezdeni egy Dosztojevszkijt.

Ne aggódj, augusztus végére megtanulja,

felel belőlem a bizakodó szülő,

meglátod, majd az áradás elfedi

a mélyben kavargó igeidő-tévesztéseket.

Szürkületkor visszahúzódunk a házba.

Éjjel csak a REM fázisok árapálya

jelent némi mozgást.

Impresszum

Irodalmi és kulturális portál

Kiadó: Szépirodalmi Figyelő Alapítvány
Együttműködő partner: Fiatal Írók Szövetsége
Felelős szerkesztő: Szép V. Árnika
Szerkesztők: Borcsa Imola, Pinczési Botond, Pintér Kitti

A SZIFONline.hu a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készül.

© SZIFOnline 2014