Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Nagy Balázs Péter versei

Fotó: Pinczési Botond

Így lehet hát megismerni magamat, / mint szavaimat visszhangzó mitológiát

Bővebben ...
Műfordítás

Vetle Lid Larssen (f. Patat Bence): A csillagtudósok

Fotó: a szerző archívuma

És az expedíció harmadik tagja, a magyar Sajnovics? Ő vajon már a kezdeti szakaszát élte annak, ami tragikus sorsát okozta? Úgy vélem, erről megoszlanak a vélemények. Nem tudom, Ön mennyi információ birtokában van. Az a különös, hogy kedvelem Hellt: szent volt, tudós, a nagy igazság harcosa. De miért döntött úgy, hogy becsapja az egész világot?

Bővebben ...
Próza

Takács-Csomai Zsófia: Mari egy napja

Fotó: a szerző archívuma

Langymeleg, tavaszias idő fogadta, mikor kilépett az utcára, ezért úgy döntött, hogy a hosszabb úton indul el haza. Már egészen közel járt a kedvenc pékségéhez, amikor hirtelen erősen nyilallni kezdett a homloka. Érezte, hogy a szarv jelentősen megnőtt, és így már bizonyára a kendő alatt is szembetűnő.

Bővebben ...
Próza

Gyenge-Rusz Anett: Asszonyról asszonyra

Fotó: a szerző archívuma

Ahogy teltek a hetek, hónapok, kitapasztalták, mikor hullajtja Terike a holdvérét. Olyankor nem nyúltak egymáshoz. Egyszer előfordult, hogy idő előtt nekiláttak. A falu legfürgébb kecskegidája nem tudott olyat ugrani, mint Terike azon az estén.

Bővebben ...
Költészet

Karácsony Orsolya: Fészekrakás

Fotó: A szerző archívuma

Átrendezzük a semmit, / nézzük ahogy mozog

Bővebben ...
Műfordítás

Christianne Goodwin (f. Princes Beáta): Nagymamavers

Fotó: Félegyházi-Vigh Tamás

De hogy hibáztatnám őket? / Rémes ennek a versnek / az akusztikája

Bővebben ...
Próza

Kovács Adél Jenifer: Ködöt lélegzek (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

felemelem a bal lábamat, hogy kilépjek a bugyiból, megtántorodok, de nem esek el. a vizes talpamra homokos föld tapadt. mint a fogfájás, ahogy az idegen át egyenesen az állkapocsba, az egész arcba, az egész fejbe hasít, úgy villódznak előttem a képek.

Bővebben ...
Folyó/irat/mentés

Kádár Fruzsina: Pályakezdés mesterfokon – 2025 szeptember-októberi lapszemle

Montázs: SZIFONline

A-tól Z-ig irodalmi folyóiratot nem sokszor böngész végig az ember, akkor sem, ha vérbeli bölcsész. Szomorú felismerés, letagadni aligha lehet, esetleg rendszeres Írók Boltjába járással kompenzálni. Egy vers, próza, esetleg tanulmány kedvéért képes vagyok egész lapszámok megvételére, hogy aztán időhiányt meg egyéb kifogásokat mormolva nagy eséllyel többet feléjük se nézzek. Pedig jó elmerülni egy-egy szerkesztői koncepció mikrokozmoszában, tüzetesen átrágni magam a különféle tematikus blokkokon, nyomdafriss megjelenéseken, sehol máshol fel nem lelhető szakmunkákon. Le kell lassulni kicsit, hogy élvezni lehessen a papíralapú folyóiratok világát – a lapszemléhez válogatva is valahol ezt az érzést igyekeztem nyakon csípni.

Bővebben ...

Makáry Sebestyén verse

Másrészt a gyűjtögető életmódot folyató népek, / különös tekintettel az erdőségekben élő szlávokra, / akiktől az erdőségek jónéhány szavát is átvettük, a szárnyasan, / páratlanul összetett akár 50 centiméteres levelek / egymás mellett ülő és a levélcsúcs karomszerű levélkéiben / a félelmeikkel és a totemikus erővel együtt / egy medve talpát ismerték föl

 

Makáry Sebestyén 1992-ben született Budapesten. Favágással keresi zsebpénzét. A növények és a természet további megnyilvánulásai már korábban is érdekelték, de a biológia szakról kirúgták. Vácon lakik, a Naszályt, a Börzsönyt és a Dunát járja, az ELTE magyar – történelem tanárszakán negyedévét kezdi.

 

Heracleum sphondylium

 

Ahogy a legtöbb növényt, úgy a Heracleum

sphondyliumot is két megközelítésben látjuk.

Egyrészt intenzív erősítő és gyógyító hatása miatt,

már az ókorban is Heraclesről nevezték el,

amihez Dioskurides az első században

gyógyító erejének pontosítására

a sphondylim utónevet tette hozzá,

aminek görögből származtatott jelentése

’meghatározhatatlan’. Dioskurides névadása,

amit az ókoriaktól Linné vesz át, máig

a legpontosabb, és hatóerejének

a modern határozókulcsok is figyelmet szentelve

a növény részletes leírása alá hol „mérgező”,

hol „gyógynövény” végszót választanak.

Másrészt a gyűjtögető életmódot folyató népek,

különös tekintettel az erdőségekben élő szlávokra,

akiktől az erdőségek jónéhány szavát is átvettük, a szárnyasan,

páratlanul összetett akár 50 centiméteres levelek

egymás mellett ülő és a levélcsúcs karomszerű levélkéiben

a félelmeikkel és a totemikus erővel együtt

egy medve talpát ismerték föl,

 

aminek a hiedelemvilágból táplálkozó

lehántolt szárából és gyökéréből

főzték a borscsot,

hasonlóan a Heracles erejével felruházó

Heracleumhoz, a borscsban

a ’bocs’ férfiasodását tapasztalva meg,

hogy medvévé váljanak,

magukba itták,

mígnem a történelem előtti hőskor végén

a medvetalpat a gyűjtögető életmód

visszaszorulásával a cékla váltotta föl,

és ekkor került az asztalra a medvékkel ápolt

korábbi intim viszony pótlásaként

a vodkásüveg,

majd jóval később a vegyes minőségű

mézekkel töltött fröccsöntött medvék,

akiket a nyelv még továbbra is tisztel,

nevükön se mer nevezni, megnevezésük

csak körülíró forma, aminek értelmében

a ’mézevő’ vagy a ’mézlátó’

talpáról beszélhetünk.