Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Kiszely Márk: Kapcsolati tőke

Fotó: a szerző archívuma

Volt ez a csajom Debrecenben. Cseresznyével egyensúlyozott az ajkán, a szemében gurámikat nevelt. Tubás volt, vagy tenorkürtös, nem tudom már, a rézfúvósok között ült, a rendezői balon. Ha a nevén szólítottam, nem figyelt oda. Ha hatszögbe rendeztem a díszköveket a teste körül, magához tért.

Bővebben ...
Költészet

Rostás Mihály versei

hogyha kezembe foghatnék / egy maréknyi időt

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Bartók Imre: 1939. szeptember 23.

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Krumponyász-univerzum (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

Róbert bal szeme az óramutató járása szerint, jobb szeme azzal ellentétesen forgott egyre gyorsabban, majd teljes testében rázkódni kezdett, a földre huppant, és nem mozdult többé. A feje sistergett és füstölt.

Bővebben ...
Költészet

Halmosi Sándor versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Kabátujjukban több élet volt, / mint az Egyesült Nemzetekben ma

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Veszprémi Szilveszter: Vers, amelyben a költő megint csak hisztikézik, nincs semmi látnivaló benne

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Gabriela Adameșteanu (f. Száva Csanád): A zebrán

Fotó: a szerző archívuma

Kissé félrenyomtad az embereket, szinte lökdösődés nélkül, mégis makacsul, ahogy a te korodra hál’Isten megtanultad. Képes vagy helyet csinálni magadnak közöttük. Diszkréten csináltad, a kíváncsiság nem kínzó betegség, nem alapösztön, nem kell könyökölni miatta.

Bővebben ...
Költészet

Peer Krisztián versei

Fotó: Schillinger Gyöngyvér

és csak menni, menni a nyelvvel / a totál szenilis Sanyi bácsi után

Bővebben ...
Próza

Tóth-Bertók Eszter: Meghaltam

Fotó: Csoboth Edina

A ravatalozónál állnak. Az épület homlokzatán a Feltámadunk-feliratból hiányzik a t, a legjobb barátnőm rögtön kiszúrja. Nézi a d-t, hogy az is eléggé inog, közben arra gondol, hogy mennyit szenvedtünk, amikor a lakása ajtajára illesztettük fel betűnként a nevét és hiába baszakodtunk a vízmértékkel, a mai napig ferde az egész.

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI – Purosz Leonidasz: Helyi ár

A hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Költészet

Bánfalvi Samu: Charlie Kirk meghalt,

Fotó: A szerző archívuma

Amerika Amerika megölték Charlie Kirköt

Bővebben ...
Költészet

Bán-Horváth Veronika: Tiszta lap

Fotó: Bán-Horváth Attila

Hol nyúlánk fénylényeknek, / Hol puffadt koboldoknak látszunk.

Bővebben ...

Szücs András versei

A sebesült arcú is gyönyörű volt, / de belül, még gyönyörűbb volt a vak. / A kutyájuk a műanyagpadlón éppen ott / hevert, ahol nem mertem áthaladni. // Egy tájékoztató volt még kihelyezve, / kiürítési terv, tűz esetére. Boldogtalan / áprilisi este: a kötéltánc közepe volt.

 

 

Szücs András 1992-ben született Csornán. Jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem festőművész szakos hallgatója. Budapesten él.

 

 

Tárgy

 

Az információ hiányában meghagyott

kétely nevében, végül bizonytalan

szemmozgásba kezdett. A fókuszálhatatlan

orrnyereg mögül, mint a tiltott vágy

 

személyét figyelte, a fogkrém-

és szappanfoltos üveget. De miképpen

ő sem lehetett a tükörben helyette,

úgy a másik sem volt már a Szeretett,

 

csupán a Vágyott, akire néha gondolni

lehet. Úgy gyönyörködött benne, mint egy

virágban, a szennyben, akinek most,

 valóban le is vetkőzött előtte valaki.

 

Szorítása hasonló volt, mint a kezdet

idején az elnyújtott ébredések: csak

nagyon lassan engedett. De onnantól

a Lap mögött, naponta fojtogatta

 

a jelentésétől megfosztott betű egy

darabja, mely nevét már sehogy sem

adta ki. De ami, a csendet mozdította

napról napra, egyre közelebb.

 

 

Szökevény

 

A sebesült arcú is gyönyörű volt,

de belül, még gyönyörűbb volt a vak.

A kutyájuk a műanyagpadlón éppen ott

hevert, ahol nem mertem áthaladni.

 

Egy tájékoztató volt még kihelyezve,

kiürítési terv, tűz esetére. Boldogtalan

áprilisi este: a kötéltánc közepe volt.

 

A szürkére zománcozott fémpanel,

világított előttem, mint egy arc,

 amikor a kábelrengeteg alól

kiszabadultam végül a peronra.

 

Nem fogod bírni tüdővel - suttogta

fülembe, a hangosbeszélőkön túli hang.

 

A táskát végül hagytam, és futottam,

a hazavezető út közepére.

 

A szemközti oldalon értem utol magam.

 

Egy rólam készült kép függött a hely fölött,

ahova ültem.

Egy tárgy, simára koptatott

oldalának támasztottam a fejem.

 

Rögtön ezután fordult meg nélkülem.