Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Sarnyai Benedek: zájed

Fotó: a szerző archívuma

Amíg helyet keresek az érkezési csarnokban, azon tűnődöm, hogy hívják Anna szüleit. Két éve vagyunk együtt, még egyszer sem találkoztam velük. Ismerem az arcukat, annyiszor láttam a profilképüket, hogy a Jóisten is beleunhatott a számolásba. De hogy hívják őket?

Bővebben ...
Próza

Nagy Olivér Ábel rövidprózái

Fotó: a szerző archívuma

azt hogy minden talalkozas semmilyen

nem csinalunk semmit

a beszelgetesek is csak ures fecsegesek

Bővebben ...
Próza

Sándor Anna Viola: Nem beszélünk soha

Fotó: a szerző archívuma

Az apja akkoriban éjjelente a fülembe duruzsolt, ne is álmodjak róla, sose fogom megtudni a titkát. Erősen hozzábújtam, ő átölelt, az apja érintését éreztem a bőrömön, a horkolása, a szemébe lógó haja, a karja, a szorítása mind az apjáé volt.

Bővebben ...
Műfordítás

Giulia Caminito (f. Sokcsevits Judit Ráhel): Bársonylány

Fotó: Andrea Ottaviani

Vito úgy hitte, elkapott valami betegséget. Nem talált más észszerű magyarázatot arra, miért ébredt úgy egyik napról a másikra, hogy nem megy neki a verselés. Az ihlet, a ritmus, a szavak, az ötletek hiánya gyötrő volt, elméjének csendje pedig határtalan.

Bővebben ...
Költészet

Szamosvári Bence: bálnacet expressz

Fotó: Kiss A. Kriszta

bokáig letolja két és fél autóbusznyi / ámbráscet-jelmezét

Bővebben ...
Próza

Szilveszter Andrea: Láncszemek

Fotó: a szerző archívuma

Nagyanyám keze a spájzban pakolászik éppen, amikor anyám szeme megpillant egy üvegvázát. Semmit sem értek.

Bővebben ...

Kozma Lajos versei

a szomszédunkban van egy fekete ló. / valamikor zebra volt, / csak felszívta a csíkjait. // akkor a zebra igazából milyen színű? / a szivárványban hányféle szürke van? / vegyünk már egy új tévét. // valaki szóljon már a zebrának, hogy feltalálták a színeket. // vettem egy zebrát, / de nem volt rajta vonalkód. / haza tartottunk, / megálltunk a járdaszigeten.

 

 

Kozma Lajos 1996-ban született Zentán. Jelenleg Budapesten él, ahol a Pünkösdi Teológiai Főiskola pasztorálpszichológus hallgatója.

 

 

biliárd

 

leszedtük a bolygókat,
és biliárgolyókat raktunk a helyükre.
keringő lett volna egy szimfóniára,
de elloptuk a karmester pálcáját.

 

fekete lyukakra még nem játszottunk.
a Hold volt a fehér golyó,
a Jupiter lehetett volna csíkos,
de nem jött el, mert eljegyezték.

 

a Földet kellett beütni utoljára.
végighaldokoltad a játékot.
emlékszem, csak feküdtünk és néztük egy törött ablakból,
hogy dől ránk az éjszaka.

 

És most? Hogyan tovább?
menekülni? billiárd okom van,
maradni? csak te.

 

 

zebra

 

a szomszédunkban van egy fekete ló.
valamikor zebra volt,
csak felszívta a csíkjait.

 

akkor a zebra igazából milyen színű?
a szivárványban hányféle szürke van?
vegyünk már egy új tévét.

 

valaki szóljon már a zebrának, hogy feltalálták a színeket.

 

vettem egy zebrát,
de nem volt rajta vonalkód.

haza tartottunk,
megálltunk a járdaszigeten.