Vida Kamilla verse
- Részletek
Vida Kamilla 1997-ben született Pécsen. Budapesti és bólyi lakos, az ELTE BTK magyar szakának hallgatója. Ex-sárvári diákköltő és Szöveggyár-résztvevő.
egy víztorony
Csete Somának
két víztorony áll szorosan egymás mögött,
a város szélén a repcefölddel szemben.
apa vezet, utazunk a nagyihoz.
igazából egy az a kettő, és annyi is marad,
csak ahogy csökken a távolság, úgy hízik bal oldalára
a szerkezet, aztán megkettőzi önmagát. ez mindig megtörténik.
ha erre jövünk, apát kérem, hogy álljon meg,
hadd menjek körbe, hadd fogjam meg, át akarom ölelni.
nyalogatom a hatalmas testet, a csavarokhoz érintem az orrom
és próbálok olyasmikre gondolni, amire nem szabad.
továbbutazunk, fél óra múlva oda is érünk,
a befőttes üvegek sorokká tapadása
teremti a rendet. szeretem a nagymamám,
olyan, akár a torony. méltósággal ül a kanapén,
és vasbeton a tekintete.
nagyapa nem létezik, csak mikor közel hajolok a nagyihoz,
hogy megöleljem és köszöntsem,
alsószoknyái gyarapodnak és egyszer csak megtelik a látásom,
ő ellép önmagától, így tűnik fel mögötte saját maga mása.
a visszaúton becsukom a szemem.
