Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Hibrid – H. P. Lovecraft: Martin Webster, a rémlényvadász

A montázs Virgil Finlay Lovecraft grafikájából, a Villa Hadriana Kentaur Mozaikjából és KingOfEvilArt 'White Polypous Thing' című grafiákájából készült. (deviantart.com/KingOfEvilArt; life_art_n_death)

„Két különböző csoporthoz tartozó élőlény kereszteződéséből vagy keresztezésével létrejött, mindkét szülő genetikai tulajdonságát hordozó utód és ezeknek utódai.”

Bővebben ...
Költészet

Makó Ágnes versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Rajtad mi van? / Visszaírnál csak annyit, / hogy látod ezt?

Bővebben ...
Műfordítás

Peter Russell: Velence télen, Gittának Berlinben

Kollázs: SZIFONline

Édes burgonyát süt Sant’Angelo, / Skarlát rácson izzik a gesztenye.

Bővebben ...
Költészet

Hibrid – Tandori Dezső: Miért van inkább a Semmi, mint a majom?

„Két különböző csoporthoz tartozó élőlény kereszteződéséből vagy keresztezésével létrejött, mindkét szülő genetikai tulajdonságát hordozó utód és ezeknek utódai.”

Bővebben ...
Próza

Takács Nándor: A tetem

Fotó: Takács-Csomai Zsófia

Bezártam az ajtót, és visszamentem Jánoshoz. A borzot már kitette a földre. Ásni kezdtem. Nehezen adta magát az agyagos talaj. Olykor egy-két gyökeret is el kellett vágnom, de azért rövidesen elkészült a verem. János a talpával belökte a tetemet a gödörbe, aztán elkérte az ásót.

Bővebben ...
Költészet

Hibrid – François Villon: A rossz pénz balladája

Montázs: Petit Palais, musée des Beaux-arts de la Ville de Paris, 'White Polypous Thing' by deviantart.com/KingOfEvilArt; life_art_n_death

„Két különböző csoporthoz tartozó élőlény kereszteződéséből vagy keresztezésével létrejött, mindkét szülő genetikai tulajdonságát hordozó utód és ezeknek utódai.”[1]

Bővebben ...
Próza

Kovács Eleonóra: Fényerősség

Fotó: Váradi Sándor

Honnan érkezik a fény, amit érzékel a szemem, és látom azokat a faágakat is, amelyek a legmagasabban helyezkednek el, noha nem világít a hold, a zseblámpa, a villanykörte? Egyelőre nem tudom a választ. Éles kürtszó hallatszik. Távoli hangszóróból árad. Jelzi, hogy most ér véget a scsavija. A kutyák már nem figyelnek az éles hangra. Amikor először hallották, zavarta őket a magas hangsáv. Lehet, hogy egy vadászgép repült valahol, ezért hirdettek scsaviját.

Bővebben ...
Költészet

Závada Péter: Világos körülmények

Fotó: Máté Péter / Jelenkor

Kezünk közt eltévedt túrázók / utolsó életjelei egy térképen, melyet nem mi rajzoltunk, de rátaláltunk, / és most utólag felelősséggel tartozunk értük. 

Bővebben ...
Próza

Zsigmond Soma: Lars (részlet)

Fotó:

Az utóbbi időben leginkább egyedül megyek az erdőbe. De csak ősszel és télen. Tudniillik allergiás vagyok minden gazra. Tavasszal egyenesen gyűlölöm a természetet. Nem azért, mert tüsszentenem kell és bedugul az orrom, hanem azért, mert ilyenkor nem mehetek. Télen meztelenek a fák. Önmagukkal azonosak, nem takarja ki őket semmi.

Bővebben ...
Költészet

Kabdebon János versei

Fotó: A szerző archívuma.

Vágd ki a nyelvem, / Roppantsd pozdorja gerincem, / Hadd legyek lárva

Bővebben ...
Próza

Takács Nándor: Az ünnepek után

Fotó: Takács-Csomai Zsófia

Az úrnők és urak kocsikról szemlélték a fennforgást, a sunyi zsebtolvaj pedig épp egy gondolataiba merülő férfi nyomába eredt. A kép jobb alsó sarkában egy hosszú bajszú, fekete ruhás rendőr szemlézte a terepet… Akárhányszor beszélt róla, János minden alkalommal ugyanazokat a szereplőket nevezte meg kedvenceiként, és hosszan méltatta a festő kompozíciós technikáját.

Bővebben ...
Költészet

Szabolcsi Alexander versei

Fotó: Konkol Máté

A versbe bele kell halni, vagy mintha / ezt érezném, ezt tanultam volna valakitől, / férfiak négyszemközti beszéde, / hogy a vers egy csapóajtó, hátsóablak / amin ki és bemászni lehet csupán

Bővebben ...

Vass Csaba versei

Elhiteti, hogy nincs is visszaút, / mint apám minden reggel, ahogy / elmegy és utána ürülni kezd a / dohányszag a nyári konyhából. / Mindig be kell csapnia a kaput a zár miatt, / majdnem olyan erősen, ahogyan magát csapja be. / Tücskök lábát tépdessük a pázsiton, / nem kell feloldozás a gyermeki bűnre.

 

(Kőmíves István felvétele)

 

Vass Csaba 1995-ben született Szászrégenben. Görgényüvegcsűrön él, jelenleg Kolozsváron másodéves magyar, illetve világ- és összehasonlító irodalom szakos hallgató a BBTE bölcsészkarán. Két éve ír verseket és slam poetryvel is foglalkozik. Versei eddig a Parnasszusban, valamint aszem.info-n jelentek meg.

 

 

A szabad társulás

 

(André Breton parafrázis)

 

Asszonyom nyaka sarki fény

Kulcscsontja lehavazott fjordok

Asszonyom melle körhinta

Csapágy és tengely

Dereka körül feszesre nyúlik a bőr

Asszonyom combjai szorosok

Gibraltár és Dardanellák

Földrészek találkozása

Lábujjai csíkokra szabják a tengerpartot

Asszonyom illata ribizli

Nyárközép és csillaghullás

Sziluettje tömbházak tetején felejtett krétarajz

Asszonyom a lépcsőházak visszhangja

 

 

Két kép

 

Fest

Ész

Vész

Test

Rész

Rés

Áthalad

Áthalad

Ács fia

Ács fia

Pálmafák alatt

 

Elhiteti, hogy nincs is visszaút,

mint apám minden reggel, ahogy

elmegy és utána ürülni kezd a

dohányszag a nyári konyhából.

Mindig be kell csapnia a kaput a zár miatt,

majdnem olyan erősen, ahogyan magát csapja be.

Tücskök lábát tépdessük a pázsiton,

nem kell feloldozás a gyermeki bűnre.

Apám mindig mosdatlanul jön haza,

Nem kell becsuknia a kaput  –  tudja –, nincs maradás.

A rabszolgaság alatt nincsen lábjegyzet,

csak cement rakódik le a torokban,

tévhit, hogy ez alól lesz feloldozás.

A hétfő robot és koránkelés és becsapott kapu

és becsapott család.

A mi festékünk nem való a kényesebb vásznakra.

A mi festékünk nem bazaltkő pora

csak cement

És csésze aljára ragadt

Instant kávépor.

 

Fest

Ék

Szak

Test

Rés

Szag

Rád ragad

Rád ragad

Mária

Mária

Sápadt lázad add

 

Anyám beoltja a meszet és minden

nyáron újrameszeli a nyári konyhát.

A maradékot a fák tövére keni.

Festékcseppeket hagy maga után,

ahogy fel és alá járkál, a cseppek

pontontokként kiégetik az udvart

aztán a pontokból halmaz lesz és a

halmazban eltűnik a gyep és csak

anyám marad.

Én tájképeket festek a színeiből

Szemei alatt megduzzadt zöldes

kék foltból eget festek

Szájáról lekenem a húst a vörös tengerhez.

Körmei alól kipiszkált feketéből szántóföldeket.

Fekete ingére száradt fehér izzadságból

havat festek a rét füvére.

 

Tél

Volt

Hol

Vagy

Hátra hagysz

Hátra hagysz

Jó anyám

Jó anyám

Szájad már tavasz.